Az új főigazgató szerint orvosnak, betegnek is változni kell

A dél-zalai egészségügyi intézmény új főigazgatója december elsejével vehette át kinevezését.

- Egy zalai kis faluban, Szentpéterúron nőttem fel, ahova a mai napig hazajárok hétvégente a szüleimhez - bocsátotta előre dr. Brünner Szilveszter. - A gimnáziumban két út állt előttem: építész leszek, vagy orvos - mivel fantasztikus fizika- és biológia tanáraim voltak, akik nagy hatást gyakoroltak rám, utóbbit választottam. Az egyetem alatt alapvetően belgyógyászattal és kardiológiával foglalkoztam, ám a zalaegerszegi kórházban nem volt állás ezen a szakterületen, így kerültem Nagykanizsára. A belgyógyászaton itt sem volt hely, az akkori főigazgató, dr. Szabó Csaba azt tanácsolta, ismerkedjem meg az intenzív terápiával, és ha úgy gondolom, később majd átmehetek a belgyógyászatra. Erre azonban már nem került sor, mert az intenzív terápia teljesen rabul ejtett. Maradtam hát és egészen az osztályvezető főorvosi posztig jutottam. Mellette a nefrológia, a vesebetegek gyógyászata a másik szakterületem.

Dr. Brünner Szilveszter: - A gyógyításra tettem fel az életem (Fotó: Szakony Attila)

Dr. Brünner Szilveszter az évek folyamán elmélyedt a kórházműködtetés gazdasági rétegeiben, a finanszírozás kérdéskörében is, közel egy évtizeden át válságtanácsadóként működött közre az ország több kórházában. Az elmúlt két évben orvos-igazgatóként vehetett részt a majd' félezer ágyas Kanizsai Dorottya Kórház irányításában. Mellette gyógyított, jelen volt a napi munkában, ügyelt - mint mondta, mindehhez néha szűknek bizonyult a nap 24 órája. Most pedig a kórház első embere lett.

- Gyorsan kellett döntenem, hogy pályázok-e a főigazgatói tisztségre, hisz elég későn derült ki, hogy az előző főigazgató, prof. Dr. Bátorfi József nem folyathatja, mivel elmúlt már 62 éves - magyarázta. - Némi gondolkodás, megfontolás után igent mondtam professzor úr javaslatára - és sikerrel szerepeltem a pályázaton. Nem volt könnyű határoznom, mert eddig az életem középpontjában a gyógyítás állt, amit most lényegében egy hivatali tisztségre cseréltem. Ráadásul az új egészségügyi struktúrában már leosztották a lapokat, pontosan kijelölték a betegellátás földrajzi és szakmai, finanszírozásbeli határait, tehát nagy mozgásterünk nincs. Hozzáteszem, ebből a folyamatból a Kanizsai Dorottya Kórház jól jött ki: osztályaink zöme közel megyei szintű faladatokat láthat el. Ehhez évente 100 ezer ellátandó beteget rendeltek, s bizonyos szakok esetében megnövelték az ellátható-ellátandó területet is. Így jelentősen, több mint a duplájával nőtt például a neurológiai osztályunk ellátási területe, stroke-centrum jött létre. Hasonló folyamat ment végbe az urológia, a belgyógyászat, a fül-orr-gégészet, a sebészet, az intenzív osztály, a mozgásszervi rehabilitáció és a gyermekgyógyászat vonatkozásában.

(Fotó: Szakony Attila)

A főigazgató szerint alapvető kérdés, hogy miközben az orvos-elvándorlás nő, hogyan lehet mégis megteremteni a szakmaiságot. Egy uniós pályázati sikernek köszönhetően azonban most lehetőségük nyílik a hiányszakmákban, azaz a radiológián, aneszteziológián, reumatológián és a sürgősségi betegellátó osztályon 4 új doktor foglalkoztatására a következő két évben. És az is örömhír, hogy jelenleg 7 rezidens dolgozik a kórházban, ennyi még soha nem volt.

Az új kórházvezető szólt orvos-szakmai elképzeléseiről is.

- A legtöbb betegpanasz (szerencsére, elenyésző számban találkozunk ilyenekkel) véleményem szerint a nem megfelelő kommunikációból fakad - jelentette ki a szakember. - Szeretném elérni, hogy nyilvánvalóvá váljon a rendszer minden szereplője számára, hogy a minőségi szolgáltatás alapja a megfelelő kommunikáció, a betegekkel való jó bánásmód. De ez persze kölcsönös kell, hogy legyen, hiszen ma olyan világot élünk, amikor az internetnek köszönhetően ma sokan képzett szakembernek hiszik magukat, ebből fakadóan már az elsődleges ellátó személyzetet, az ápolókat is gyakran érik támadások. Azt gondolom, alapvetően egy közösségi kultúraváltozásnak kell végbe mennie - és miért ne lehetne a Kanizsai Dorottya Kórház az első intézmény a régióban, ahol mind a beteg, mind az ellátó közeg olyan légkört alakít ki, amiből mindenki profitál?

A régió legmodernebb kórháza lehet

A Kanizsai Dorottya Kórházban közel 4 milliárd forintos beruházás zajlik, mely révén korszerűsítik a sürgősségi betegellátó osztályt és a diagnosztikai tömbött. Egy másik pályázati sikernek köszönhetően a műszerezettségben is komoly előrelépés várható. Ezen kívül éppen most nyertek egy újabb pályázaton, amiből a neurológiai osztály részleges felújítása, eszközbeszerzés történhet meg, és fejlesztésre kerül sor a pszichiátriai rehabilitációs osztályon. A főigazgató úgy véli: ha a fejlesztés lezárul, a nyugat-dunántúli régió egyik legmodernebb kórháza lesz a kanizsai.