Törvény kötelezi az önkormányzatokat az adatszolgáltatásra

A kötelező adatszolgáltatásról több jogszabály rendelkezik. Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szerint a kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, személyazonosítás nélkül, bárki számára korlátozástól mentesen kell megjelentetni. Ennek az előírásnak az önkormányzatok egy része még mindig nem tesz eleget, bár a törvény több, mint egy esztendeje hatályba lépett.

A témában a közelmúltban megtartott konferencián felszólaló Balatoni Péter, a Dokumentumtár Országos Közigazgatási Dokumentumküldű és Adatgyűjtő Rendszer projektvezetője úgy látja, a kötelező adatszolgáltatás terén jelentős elmaradás mutatkozik.

Az adatszolgáltatási lemaradást a Dokumentumtár.hu és a Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége által közösen elvégzett felmérés is alátámasztotta.

– Anonim módon kitölthető kérdőívvel arra kerestünk választ, milyen arányban tesznek eleget a jegyzők a közzétételi kötelezettségeiknek – mondta Balatoni Péter. – Az adatokból kiderült, hogy a költségvetési támogatások nyilvántartását, az államháztartás pénzeszközei felhasználásával kapcsolatos adatokat az önkormányzatoknak csupán a 31 százaléka teszi közzé folyamatosan, de jelentős az elmaradás a hirdetményi értesítések és határozatok, a kereskedelmi tevékenységek bejelentéséről szóló nyilvántartások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekkel, telephelyengedélyekkel és zenés- táncos rendezvényekkel kapcsolatos nyilvántartások terén is.

Szakértők szerint az állampolgárok többsége azt sem tudja, melyek a kötelezően közzéteendő közérdekű adatok, pedig a törvény az önkormányzatok képviselőtestületeinek nyilvános ülésre benyújtott előterjesztéseit is ide sorolja. Azok előzetes betekintése, megismerése által nemcsak tájékozódhatnak, de véleményt is nyilváníthatnak, megszervezhetik képviseletüket a lakosok, a civilek pedig mozgósíthatják szakértőjüket.

– Azok az önkormányzatok, amelyek bármilyen oknál fogva a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségüknek nem tesznek eleget, mulasztásos törvénysértést követnek el. Ez a képviselő-testületi ülések előterjesztéseinek közzétételére is értendő – mondja a téma egyik hazai szaktekintélye, a jövő nemzedékének védelméért Justitia Regnorum Fundamentum díjjal kitüntetett dr. Kalas György. A jogtanácsos szerint akár az önkormányzatok demokrácia-felfogása is lemérhető azon, hogy az adatokat bárki számára elérhető módon teszik közzé, vagy megpróbálják-e elrejteni.

– Zalaegerszeg város önkormányzata már a vonatkozó törvény hatályba lépését megelőzően is a saját honlapján tette közzé a közgyűlési előterjesztéseket – válaszolta lapunk kérdésére dr. Kovács Gábor jegyző, hozzátéve, az előterjesztések vagy jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala kapcsán még egyetlen észrevételt vagy panaszt sem kaptak. A döntéseknek a legszélesebb körű nyilvánosságot igyekeznek biztosítani, ez is hozzájárult, hogy néhány éve egy felmérés során az ország legdemokratikusabb városának nevezték Egerszeget.

Nagykanizsa önkormányzati honlapján úgyszintén könnyedén fellelhetőek a képviselőtestületi ülések előterjesztései, s a többi kötelezően közzéteendő adat. Lenti honlapján hosszas keresgélés után sem találtuk a testületi ülések előterjesztéseit, ezért fordultunk Horváth László polgármesterhez, aki azt a választ adta: adatszolgáltatási kötelezettségének a város eleget tesz. Ezt követően segítséggel ugyan, de ráleltünk azon oldalra, amely a dokumentumokat tartalmazza, ám csupán a legutóbbi, október 31-én tartott ülésre készült előterjesztések voltak olvashatóak ott. Két órával később a városi honlapot üzemeltető cég munkatársától kaptunk egy ugyanazon oldalra mutató linket, ekkor már el lehetett érni a 2009-tôl máig tartó időszak valamennyi ülésének előterjesztéseit. Zalaszentgróton egyelőre nem teszi közzé az előterjesztéseket weboldalon az önkormányzat. Baracskai József polgármester elismeri, vannak elmaradásaik, amiket igyekeznek pótolni. A polgármester hozzátette: a testületi ülések nyílt szakaszának előterjesztéseit oly módon ismertetik meg az érintett személyekkel, szervezetekkel, intézményekkel – köztük a sajtó helyi munkatársaival is –, hogy a meghívóval együtt a dokumentumokat is kipostázzák a felsoroltak címére. Arra is lehetőséget biztosítanak, hogy az érintettek a testületi ülésen még a döntéshozatal előtt – előre szabályozott módon – hozzászóljanak az adott témához.

A 12 önkormányzatot ellátó rédicsi körjegyzőség falvai közül 3 rendelkezik honlappal, illetve 4 község – Bödeháza, Gáborjánháza, Szíjártóháza és Zalaszombatfa – üzemeltet közös weboldalt. Szép Zsuzsanna címzetes főjegyző szerint nem a technikai feltételek hiánya okozza az elmaradást.

– Elsősorban a személyi feltételeket nem tudjuk biztosítani hozzá, a munkatársaink rendkívül leterheltek – mondja a jegyző. – A jövőben ez még inkább így lesz, a 12 településre mindössze kilenc fő finanszírozását biztosítja majd az állam, a településeknek pedig nincs forrása létszámbővítésre.

Szerintem

A hatalom birtokosai, legyen szó államról vagy helyi szintről, hajlamosak a nyilvánosságot ellenségként kezelni, ezért a közérdekű adatok közzétételi kötelezettsége néha olykor kényes témává válik. Emlékezzünk rá, milyen ellenérzést váltott ki az érintettekben a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi törvény, amelynek értelmében nyilvánosságra kellett hozni a közpénzből fizetett vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok adatait és javadalmazását. A kötelezettség alól kibújni nem lehet, kiskapuk azonban akadnak azok kijátszására: a parlament késő éjszakai vagy kora hajnali órára teszi a közérdeklődésre számot tartó kérdés megvitatását, vagy egy önkormányzat azért tűzi évi költségvetési rendeletének megvitatását soron kívüli ülésre, mert a szokásjog alapján azt a helyi tévé nem közvetíti élőben...