Olvasónk története - Jogi útvesztőben

A kereskedelmi lánc és az elbocsátott dolgozó harcát az egykori alkalmazott beszámolója alapján vázoljuk fel, miután az ügy valóságtartalmáról bírósági ítéletekből meggyőződtünk.

Három évvel ezelőtt Multicég kirúgta a felelős beosztású Dolgozót. Dolgozó a zalaegerszegi üzlet részlegvezetőjeként végezte munkáját, mígnem egy este észrevette, hogy a bolt trezorjának kulcsa eltűnt, és a pénzszekrényből több mint egymillió-négyszázezer forint hiányzik. Jóllehet Dolgozó korábban több alkalommal szóvá tette, hogy a trezorkulcs tárolási gyakorlata problémás, az eset miatt, bizalmi jogkörben elkövetett kötelezettségszegésre hivatkozva Multicég rendkívüli felmondással megvált tőle. Lényegében azért, mert a kulcsot az iroda üvegszekrényében tartotta, és nem magánál  - csakhogy Dolgozó éppen az üzletvezető utasítását követve, saját meggyőződése ellenére járt el így. Fontos körülmény, hogy Dolgozót senki nem vádolta a pénz eltulajdonításával, az esetből tudomása szerint nem is lett büntetőügy. Mivel az elbocsátott alkalmazott meg volt győződve arról, hogy nem ő hibázott, munkaügyi pert indított. És vesztett, emiatt 100 ezer forint perköltséget kellett kifizetnie. Aztán fellebbezett, de hiába: a másodfokú bíróság egyetértett az első fokon megállapított tényállással, és súlyosan gondatlannal minősítette Dolgozó magatartását; ezt további 80 ezer forintja bánta. Az igazságérzetében és méltóságában sértett, egzisztenciáját vesztett ember azonban nem adta fel, és a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elé vitte ügyét. Az LB pedig neki adva igazat hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, megállapította, hogy Multicég jogellenesen szüntette meg Dolgozó munkaviszonyát, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.

A laikus csak ámul az LB-ítélet olvasatán, abból ugyanis kirajzolódik, hogy az eljáró bíróságok helytelenül értelmezték az egyes körülményeket. Óhatatlanul eszébe jut az embernek: mi történik, ha az elbocsátott alkalmazottnak nincs már ereje, pénze, ideje a további pereskedésre, ezért tudomásul veszi az első (két) ítéletet... Akkor ki korrigálta volna a bíróság helytelen értelmezését és ki vállalna felelősséget a hátrányos következményekért?

A sors iróniája, hogy az ügy visszakerült az első fokon eljáró grémiumhoz, amelynek így már a felperes javára kellett döntenie. Dolgozó végül különböző jogcímeken elmaradt munkabér, egyéb járandóság, felmentési időre járó átlagkereset, végkielégítés, átalánykártérítés, nem vagyoni kártérítés, perköltség anyagi elégtételt kapott Multicégtől. A csatát tehát megnyerte. És végül feltette a pontot arra a bizonyos i-re: egykori főnökét, az üzletvezetőt feljelentette az ügyészségen hamis tanúzásért. Az üzletvezető ugyanis mást mondott a rendőrségen és mást a későbbi bírósági eljárás során arról, hogy milyen utasítást adott a trezorkulcs tárolásával kapcsolatban, illetve mi volt a napi gyakorlat. E bírósági vallomások pedig döntően hozzájárultak az első-, majd másodfokú per kimeneteléhez, olvasónk elbocsátásának jóváhagyásához. Végül az üzletvezetőt hamis tanúzás miatt bűnösnek nyilvánította és pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Ezzel lezárult a hivatalos eljárás, az üzletvezető viszont olvasónk tudomása szerint még mindig eredeti munkakörében dolgozik.

Az ügy kiindulásának okairól (a pénz eltűnésének körülményeiről) is van egészen hihető feltételezése olvasónknak, de ezt bizonyíthatóság hiányában nem közöljük. Épp eléggé tanulságos így is a történet.