Törvénnyel és rendelettel nem lehet munkahelyeket teremteni

A szakszervezeti vezető konzultációt tartott a szövetségbe tartozó zalai szakszervezetek tisztségviselőivel, majd sajtótájékoztatón ismertette a fórum témáit. Elmondta, általános vélemény munkavállalói körökben, hogy a kormányzati várakozás, miszerint a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó képes lesz a belső fogyasztást fellendíteni, a gazdaság motorjává válni, hiábavaló volt. Ezzel szemben az szja a 16 százalékával igazságtalan és aránytalan. Mint mondta, azok kaptak anyagi segítséget a 16 százalékkal, akik nem kértek, és nincsenek rászorulva. Azok viszont nem kaptak, akiknek égetően szükségük lett volna erre, és ezt az ellentmondást nem képes vagy nem akarja feloldani a kormány.

- Munkahelyeket nem lehet jogszabállyal, ráolvasással és törvényi rendelkezésekkel teremteni. Munkahelyeket csak a gazdaság tud teremteni, a gazdasághoz, a beruházásokhoz pedig bizalom kell, hitelesség. A magyar gazdaságpolitika nem tudja ezt produkálni, a befektetők bizalmatlanok, ennek a befektetési arány visszaesése a következménye. A kormány elsődleges feladata lenne a befektetői klíma javítása - mondta Borsik János.

A szeptemberi, 10,4 százalékos munkanélküliségi ráta magas, s különösen a munkanélküliség pályakezdők körében mért  közel 30 százalékos arányát nevezte annak.

- A munkanélküli ellátás felháborító, megalázó és gyalázatos Magyarországon. A munka nélkül maradt munkavállalónak három hónapig van erre lehetősége, ez példátlan Európában. A munkához való jutás átlagos időszükséglete közel 18 hónap, tehát 15 hónapig semmiféle ellátást sem kap, aki ma munka nélkül marad - folytatta az autonómok vezetője, aki ezt követően a bérekkel foglalkozott, kifejtve, hogy a mai minimálbér nettó 60 915 forintjával szemben már tavaly 83 000 forint volt a létminimum követelménye, és e különbség évente növekszik.