Nevelőszülők: kemény feltételeknek kell megfelelni, de megéri

– Láttuk a többiektől, hogy ők is így szólítják a szüleiket és mi is elkezdtük mondani – magyarázza a tízéves Annamária.

A kislány 2008 nyarán került egy évvel fiatalabb testvérével, Katalinnal együtt Gellénházára Cseke Császár Katalinékhoz. Három másik testvérük sem lakik otthon, mert a vér szerinti szüleik alkalmatlannak bizonyultak a feladatra.

– Anyu nagyon sokszor csak feküdt az ágyban, mindig fájdította valamijét. Ezért én takarítottam, főztem, elláttam a húgomat, de gyakran ennivalónk se volt – idézi Annamária azokat az időket a szépen berendezett ebédlőben.

– Ötévesen már olyan önálló volt, mint más talán felnőttként se. Vásárlást, főzést rá lehet bízni, kedvence a Paprikatv, lehet, hogy szakács lesz belőle – dicséri a mosolygós asszony, aki a két gyerek életében betölti az anyaszerepet.

– Nekünk most két anyukánk van – mosolyodik el a kislány, mert az kiderül, a vérszerinti szülők tartják a kapcsolatot a gyerekekkel.

– Huszonhét évig vendéglátóztam, öt éve hagytam abba, a lányom felnőtt, kirepült a családi fészekből, üres lett a lakás. A szomszédoknál láttam nevelt gyerekeket, kicsit irigyeltem is őket, ezért a férjemmel úgy gondoltuk, megpróbáljuk – kanyarodik a kezdethez.

Az elhatározást alkalmassági vizsgálat, hatvanórás felkészítő tanfolyam követte. Sok mindent sajátítottak el: nevelési ismereteket és például olyan speciális tudnivalókat, hogy miként kell a kapcsolatot tartani a vér szerinti szülővel, mi módon lehet felkészülni az örökbeadásra, mert a nevelőszülőnél ez is bekövetkezhet.

– Nagyon megváltoztatták az életünket a lányok, vidámság költözött a lakásba, szinte megfiatalított, hogy mehettem újra óvodába, iskolába a gyerekekért – büszkélkedik.

S van mire egyébként, Katalin szépírásban jeleskedik, míg a matematikáért rajongó Annamária iskolai sikereit számos oklevél, jutalomkönyv jelzi. Látszik az öröm és büszkeség anyukájukon, aki elárulta, már azon gondolkodik, két kisfiúval gyarapítja a családot.

– Nagy családra vágytunk, mi ezért lettünk tíz évvel ezelőtt nevelőszülők – árulja el másik beszélgetőtársunk, Jámborné Baki Rita. – Egy kisfiú került hozzánk először, hat évig volt velünk, most két kislány él nálunk. Szilvia hatéves múlott, Zita pedig négy, no és a 14 éves fiunk. Szívesen fogadnék még egy idősebb lányt is. Óriási a kislányok szeretetigénye és mi is rengeteget kapunk tőlük, mindig ölelnek, bújnak. Tudják értékelni, hogy biztonságban, szeretetben nőnek fel. Engedékenyebbek is vagyunk velük, mint a saját gyerekünkkel. Könnű velük szót érteni, talán egyszerűbb, mint néha vér szerinti szülőkkel, akikkel természetesen mi is tartjuk a kapcsolatot. Sőt ez nálunk annyira szorossá vált, hogy Szilvinek mi voltunk a keresztszülei. Azt is tervezzük, végleg magunkhoz vesszük a kislányt – teszi hozzá.

– Ha tartósan nevelt gyermek örökbe adhatóvá válik, akkor a nevelőszülôőe előnyt élvez – ezt már Tóthné Németh Erika, a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ szakmai vezetője árulta el, aki arról is beszélt, ki és mi módon válhat nevelőszülővé. – Olyanok jelentkezését várjuk, akik személyiségükkel képesek ellensúlyozni mindazt a veszteséget, amit a családjukból kikerülő gyermekek elszenvedtek – kezdte. S néhány a fontosabb szabályokból: nevelőszülő lehet a 24. évet betöltött és a gondozásba vett gyermeknél legalább 18, legfeljebb 45 évvel idősebb személy, aki saját kiskorú gyermekeivel együtt legfeljebb négy gyermeket gondozhat. Ehhez nevelési díjat, ellátmányt, nevelőszülői díjat kap, ami gyermekenként jelenleg havonta 57 750 forint, s jár a családi pótlék is. Munkájukat évente kétszer hatórás képzéssel segítik, háromhetente nevelőszülői tanácsadás vár rájuk, rendszeresen látogatják őket a gyermekvédelmi központ munkatársai, s bármikor kérhetik pszichológus segítségét.