Közfoglalkoztatás: négy helyett hat órában, több pénzért

– Már érdeklődhetnek nálunk a munkalehetőségekről az érintettek. Idén napi 6 órában, általában 5 hónap időtartamra veszünk fel közfoglalkoztatottakat. A nyáron lesz még egy nagyobb volumenű „toborzás”, majd az év végén 2 hónapos munkát kínálunk azoknak, akik addig nem tudják megszerezni a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kötelezően előírt 30 nap munkaviszonyt – mondta el lapunknak az idei lehetőségekről Aladi Gusztáv, a Kontakt Humán ügyvezető igazgatója.

Ismert: a 4 órás közfoglalkoztatást megszüntette a kormány (ez a forma az érdemi munkavégzéshez és a megélhetéshez is kevésnek bizonyult), helyette 6 vagy 8 órás munkarendben lehet dolgozni. A változás helyben a tervezett létszám csökkenésével jár, ám azok, akik bekerülnek a közfoglalkoztatásba, hosszabb ideig és magasabb bérért dolgozhatnak.

– Tavaly a 375 főből 324-et napi 4 órában foglalkoztattunk, zömében 4 hónapon át, 51-en pedig 8 órában dolgoztak 9 hónapig. A 4 órás foglalkoztatás bér- és járulékköltségeit 95 százalékban állta az állam, most a munkaügyi központok 70 és 100 százalék közötti támogatást nyújthatnak. Az egyeztetések eredményeképpen a zalaegerszegi közfoglalkoztatottak bérköltségeinek 85 százalékát fedezi a munkaügyi központ, az önkormányzat pedig mintegy 15 millió forintot költ e célra. Ezekkel a feltételekkel körülbelül 150 embert tudunk foglalkoztatni az idén, ám ha sikerül a városnak pótkeretet biztosítania, akár a 200-as létszámot is elérhetjük – jelezte az igazgató.

Aladi Gusztáv úgy látja, az önkormányzatnak megéri több pénzt fordítani erre a célra, mert így a munkaügyi központtól kapott támogatás is nagyobb lesz, s ezáltal több inaktív embert lehet munkába állítani. Az érintetteknek – elvileg – érdekükben áll elfogadni a felkínált munkát, hiszen a segélyként folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) 22 800 forintra csökkent az idén, a közfoglalkoztatási minimálbér bruttó összege viszont 26 százalékkal, 57 ezerről 71 ezer 800 forintra nőtt.

A képzettséghez kötött munkát végzők garantált bérminimuma is emelkedett, 78 ezerről 92 ezer forintra. Az igazgató szerint az, hogy a közfoglalkoztatási bér alacsonyabb a „normál” minimálbérnél, munkakeresésre ösztönzi az embereket. Növekszik tehát azok száma, akik a nyílt munkaerőpiacon helyezkednek el (e jelenséget már a közfoglalkoztatás tavaly szeptemberi átalakítása óta tapasztalják).

– Ezt pozitív folyamatnak tartom, hiszen a közfoglalkoztatásnak nem az a célja, hogy hosszú távon erre rendezkedjenek be az emberek. A rendszer átmeneti segítséget kínál azoknak, akik vissza szeretnének térni a munka világába.  

– A 30 nap munkaviszony megszerzésének kötelezettsége (amit nem csak közfoglalkoztatásban lehet teljesíteni) növeli a munkavégzési hajlandóságot. Ennek ellenére még mindig három embert kell behívnunk ahhoz, hogy egy munkába álljon. Segíteni csak azon lehet, aki maga is akarja – mondja Aladi Gusztáv.