Kezdődik az ACTA vitája

Ezzel megkezdődik a 22 tagállam – köztük Magyarország – által január 26-án aláírt egyezmény uniós ratifikálásának nyilvános vitája. Függetlenül ettől az eljárástól, az Európai Bizottság szerdán az unió bírósága elé terjesztette a megállapodást. A bíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy az ACTA összeegyeztethető-e az Európai Unió biztosította alapjogokkal, például a szólás- és információs szabadsággal – tájékoztatta lapunkat a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkársága.

A Tokióban aláírt ACTA a jogvédett on-line tartalmak illegális letöltését hivatott visszaszorítani, ám Európa-szerte ellenállást váltott ki az internet szabadságát féltő felhasználókból (a témával február 14-ei lapunkban részletesen foglalkoztunk), emellett civil mozgalmak és politikai szereplők is kifejezték tiltakozásukat. A HENT tájékoztatása szerint Karel De Gucht uniós biztos szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ACTA elfogadása az európai jogrendszerben nem hoz változást, mivel az jelenleg is megfelel a dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak. Az ACTA hatályba lépéséhez az Európai Parlament egyetértése, a képviselők többségének szavazata kell. Ha a testület megtagadja a hozzájárulást, a teljes EU kimarad a megállapodásból. Ha a közösség parlamentje az elfogadás mellett dönt, akkor az Európai Unió Tanácsának kell megkötnie a megállapodást, ám csak azután, hogy a tagállamok külön-külön is beépítik jogrendjükbe az ACTA-t. (Enélkül nem léphet hatályba az EU területén).

A magyarországi szakmai szerv tájékoztatása szerint a most induló európai bírósági eljárás nem befolyásolja az ACTA ratifikációs folyamatát.



Kapcsolódó cikkeink: 

Mi van az ACTA mélyén? (kommentár) 

Letöltésért nem jár börtön 

Különleges egységet vetnek be a számítógépes kalózok ellen 

Összeegyeztethetetlen az ACTA az uniós joggal?