Féltik a nyugdíjból lett ellátást

Kovács Istvánnét megnyugtatták a nyugdíjbiztosítási igazgatóság szakértői. Az 1952-ben született, 2007-ben 67 százalékra leszázalékolt asszony ugyanis azért aggódott, hogy elveszik tőle rokkantsági ellátását.

- Mivel az ön esetében újabb felülvizsgálat csak állapotromlás esetén szükséges, egészen addig, amíg be nem tölti a korhatárt, tehát 62,5 éves koráig, ezt az ellátást fogja kapni. Akkor kérnie kell viszont, hogy ellátását öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább, a váltás ugyanis nem automatikus - figyelmeztetett Joó Katalin, az igazgatóság főosztályvezető-helyettese, megjegyezve: - Ez a lehetőség azok előtt áll nyitva, akik tavaly év végéig betöltötték 57. életévüket.

A szakember magyarázatképp hozzátette: az öregségi nyugdíjkorhatár felettieket, a leginkább egészségkárosodott I-es és II-es csoportba tartozókat, valamint a III-asból a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérőket ugyanis csak annyiban érintette az átalakítás, hogy megváltozott a folyósítás jogcíme. Januártól ugyanis rokkantsági ellátást kapnak, aminek összege, rögtön az első hónapban, 4,2 százalékkal emelkedett. Közülük azokat rendelik csak a bizottság elé, akiknek amúgy is soros felülvizsgálata lett volna.

- Hiába dolgoztam az Isten szent ege alatt 34 évet?! - kérdezte feldúltan Tamás Károly, amikor kiderült: bár 6 év korkedvezményt szerzett, 1957-es születésűként neki már 65 év a nyugdíjkorhatára, s III-as csoportos rokkantként vissza kell mennie felülvizsgálatra.

- Ebben az esetben nem számít a korkedvezmény, csak akkor, ha valaki korhatár előtti ellátást igényel - tájékoztatott dr. Fürediné Kerkai Valéria igazgató, majd rögtön meg is nyugtatta a férfit: ez még nem azt jelenti, hogy a rehabilitációs bizottság a komplex minősítésen elveszi az ellátását.

Fontos tudni, hogy a komplex orvosi minősítés nem automatikus, hívta fel az érintettek figyelmét az igazgató. A 2011. december 31-én III. csoportba tartozó rokkant, baleseti rokkant és rendszeres szociális járadékban részesülők közül a korhatárt 5 éven belül el nem érő ügyfeleknek március végéig kell nyilatkozniuk arról, kérik-e a minősítést.

Az 56-os születésű, epilepszia miatt 67 százalékra rokkantosított Ács Istvánné már vissza is küldte a választ, ő vállalja a felülvizsgálatot, hisz egyébként májusban megszűnne az ellátása. S most nincs más teendője, mint türelemmel várni, hogy beidézzék a vizsgálatra. Addig pedig kapja a rehabilitációs ellátást.

Horváth Ferencet tavaly a II-es csoportból visszatették a III-asba, így most számára is rehabilitációs ellátást folyósítanak, ami januárban ugyancsak a nyugdíjemelés mértékével nőtt. Mint mondta, azóta rosszabbodott az állapota. Ezt a bizottság minden bizonnyal figyelembe veszi, nyugtatták meg a szakemberek az elkeseredett férfit.

Molnár Tibor pedig arról érdeklődött: tavaly megállapított rehabilitációs járadékának összege változik-e idén, s vonatkozik-e a rá az új jogszabály?

- Önnek a munkaügyi központtal kötött megállapodás értelmében együttműködési kötelezettsége van, amíg ez tart, határozatban megállapított ellátásának összege nem változik - szögezte le Kovács Józsefné nyugellátási főosztályvezető. - Ha ez az időtartam lejár, új igényt kell beadnia, s akkor az összeg már biztosan változik, hiszen annak mértékét teljesen új szabályok szerint állapítják meg.


Szolgálat és jogosultság

Sokak számára még mindig nem egyértelmű, mi a különbség a szolgálati és jogosultsági idő között, így nem értik: ha több mint 40 évük van, előrehozott nyugdíjuk miért változott korhatár előtti ellátássá, s miért nem élhetnek a nők 40 év jogosultsági idővel történő nyugdíjazásával.

Azon nőknek, akik a nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kérik, hogy számolják össze éveiket, a kapott dokumentumon mindkettőt feltüntetik. A 2010 előtt beadott szolgálati idő elismerési kérelmek azonban a jogosultsági időre vonatkozóan nem szolgálnak eligazítással, utóbbiba ugyanis nem minden számít bele abból, ami a szolgálati időt gyarapítja. Ami közös, hogy mindkettő teljes öregségi nyugdíjra jogosít.

Az iskolák nem számítanak bele a 40 évbe, akkor sem, ha az évközi gyakorlaton töltött időt a munkakönyvbe is bejegyezték. A bejelentett nyári gyakorlat azonban gyarapítja a jogosultsági időt, ahogy a munkaviszony fennállása alatti táppénz is, a biztosítási jogviszony megszűntét követően folyósított passzív táppénz viszont nem. Nem növeli a jogosultsági időt az álláskeresési járadékon töltött idő, ahogy a rokkantsági nyugdíj és az ápolási díj sem, kivéve, ha utóbbit súlyosan fogyatékos gyermek után állapítják meg. A prémiumévek számítanak.

A 4 és 6 órás munkaviszony pedig – Szabó Piroska kérdésére reagálva – teljes munkaidőnek számít a kedvezményes nyugdíj esetében.  


Éveket vásárolna résznyugdíjához

Bár elérték már a korhatárt, mivel nincs meg a szükséges szolgálati idejük, nem kaphatnak nyugdíjat. Több hasonló cipőben járó olvasónk is telefonált, egyikükkel számolásba is kezdtek a szakemberek. 

– Két hét múlva betöltöm a 62-t. 11 év 75 nap munkaviszonyom van, ha ezt kiegészítem 15 évre, kaphatok- e öregségi nyugdíjat? – kérdezte Horváth Imréné.

– A lehetőség megvan, ám érdemes mérlegelni, megéri-e az anyagi áldozat, az egy hónapra eső nyugdíjjárulék összege ugyanis a minimálbér (jelenleg 93 ezer forint) 34 százaléka, ami 31 ezer 620 forint. És önnek majdnem négy évet kellene befizetnie, ez pedig több mint 1,5 millió forintra rúgna – számolt Joó Katalin, megjegyezve: az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges, 15 évvel tehát csak résznyugdíjra lenne jogosult, aminek nincs minimuma, azaz összegének megállapításakor a ledolgozott évek keresetének átlagát veszik alapul.

Ily módon legfeljebb öt naptári évet lehet szolgálati időként elismertetni. 


Munkavállalás az aktív évek után

„Nem tudok megélni a számomra megállapított korhatár előtti ellátásból. Milyen feltételekkel vállalhatok munkát?”, kérdezte egy nagykanizsai olvasónk. Mivel nem ő volt az egyetlen, a könnyebb áttekinthetőség érdekében grafikonban foglaltuk össze a főbb tudnivalókat.

– Bár öregségi nyugdíjnak számít, azokra a nőkre, akik 40 év jogosultsági idővel vonultak nyugdíjba, és mellette dolgoznak, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a korhatár előtti ellátásban részesülőkre: járulékot kell fizetniük, és kereseti korlát is van, az öregségi korhatár betöltéséig – mondta dr. Fürediné Kerkai Valéria.

Markovics Istvánné 2007-ben 38 év szolgálati idővel ment előrehozott nyugdíjba, ám 2009 nyaráig dolgozott. Amikor a 365 napja megvolt, kapott fél százalék emelést. Az asszony arról érdeklődött: kérheti-e évei újraszámolását?

– Nem. Mivel emelést kapott, a ledolgozott időszak nem számít szolgálati időnek. Az viszont, aki idén januártól korhatár előtti ellátás mellett legalább 365 nap szolgálati időt szerez, a korhatár betöltését követő 6 hónapon belül kérheti nyugdíja összegének ismételt megállapítását. A 40 év jogosultsági idő elbírálása azonban 365 napnál kevesebb szolgálati idő megszerzése esetén is lehetséges.

A rokkantsági ellátás mellett dolgozók 3 havi keresetének összege nem haladhatja meg a minimálbér másfélszeresét, azaz idén a 139 ezer 500 forintot. Ha ez mégis megtörténik, az ellátást meg kell szüntetni. Azoknál, akiknek korábbi ellátása januártól rokkantsági ellátássá változott, csak idén júliustól él a fenti szabály.

A 2011. december 31. után megállapított rehabilitációs ellátás folyósítását pedig felfüggesztik a munkavégzés idejére, ám azok, akiknek tavalyi ellátása vált idén rehabilitációssá, a 2011. december 31-én hatályos jogszabály alapján komplex minősítésükig dolgozhatnak.



Kapcsolódó cikkünk:
Mikor lehet legkorábban nyugdíjba vonulni? Kérdezz-felelek a témáról