Ösztönző lesz a megsokszorozódó talajterhelési díj

A  2004-ben kezdődött projekt  során nyolc településen és Zalaegerszeg tizennégy városrészében épült ki a csatornahálózat (közel kétszáz kilométer vezetéket húztak hatezer ingatlanhoz), és felújításokat   végeztek a regionális ágakon és az egerszegi szennyvíztelepen. A szennyvíziszap elhelyezése korábban sok problémát okozott, most rothasztó tornyokban hasznosítják, biogázt és áramot  termelve.

A program maradványpénzéből tavaly újabb beruházások történtek. Zalaegerszegen további 46 ingatlan csatornázását oldották meg, Pókaszepetk és Zalaistvánd között kiváltották a Zala folyó alatti szennyvízvezetéket, az egerszegi tisztítótelepen pedig építettek egy műtárgyat, amely a csatornákon leülepedett iszapot fogadja, s elkülönítetten kezeli a gépek megóvása és az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében. A szennyvízprojekt során meghosszabbított regionális ágakon (ma már Pusztaszentlászlóról is Egerszegre jön a szennyvíz) csökkentették a szaghatást, s célul tűzték ki az Avas-árok egy részének zárttá tételét, de ez elmaradt, mert nem volt jelentkező a kivitelezésre.

A szennyvízprojekt az utóbbi évek legjelentősebb környezetvédelmi beruházása volt, ugyanakkor nagymértékben megnövelte a csatornadíjakat, mivel uniós követelmény a kiépített rendszer fenntartásához szükséges költségek beépítése. A fejlesztés fogadtatása sem volt mindenütt pozitív: főként Zalaegerszeg zártkerti részeiből lehetett hallani, hogy az ingatlantulajdonosok egy része feleslegesnek tartja a csatorna kiépítését a hegyi részeken, s nem is kötött rá a hálózatra.

A Zalavíz Zrt. közlése szerint a projekt területén eddig 3865 ingatlan csatlakozott a vezetékrendszerre a közel hatezerből. A jogalkotók a februártól tízszeresére, köbméterenként 1200 forintra emelkedő talajterhelési díjjal is ki akarják kényszeríteni a rákötéseket, valamint a szigorú víziközmű törvénnyel. A 2012 előtt üzembe helyezett vezetékekre 2013 közepéig kell rákötni, eddig tart a türelmi idő.

Jelenleg a projekt zárójelentése készül, s igyekeznek behajtani az önrészeket a hátralékos önkormányzatoktól. Kuti József, a projektiroda vezetője elmondta, hogy irodájuk június végéig működik, de az önkormányzati társulás azt követően is kezeli az észrevételeket, az esetleges problémákat.