Ne legyen a tévé villanypásztor!

A média nem feltétlenül káros, állapították meg a résztvevők, csak akkor, ha rosszul használjuk. És ebben hatalmas a család felelőssége.

Besenczi Árpád, aki színészként, színi direktorként - és ezúttal moderátorként - maga is médiaszereplő, úgy fogalmazott: a média kicsit olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá valamennyire. Az asztal körül ülők azonban belülről is ismerik, így aztán volt is véleményük róla...

- A média a 21. században a legfontosabb közösségi agóra - mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. - Az a felület, ahol a legtöbb ember közlekedik, találkozhat egymással, s mindenféle élmény érheti: jó és rossz is. S mint minden agórán, vannak szabályok, amelyeket meg kell tanulni. E téren a családnak van a legfontosabb szerepe. És nemcsak abban, hogy megtanítsa a gyerekeknek, hogyan kell viselkedni, azt is meg kell ugyanis ismertetni a kicsikkel, hogyan kell tudatosan használni a médiát, a televíziót, az internetet. Mert ha tudjuk a szabályokat, akkor ezeknek több az előnye, mint a hátránya.

Süveges Gergő, a Magyar Televízió nívódíjas szerkesztő- műsorvezetője -aki szerint a média káros hatásait leginkább úgy lehet kiküszöbölni, ha nem kapcsoljuk be a tévét... - szintén a család szerepét hangsúlyozta. Csak más hangsúllyal.

- Túl sok feladatot és túl nagy felelősséget próbálunk áttolni a médiára. Én azonban a családra fókuszálnék, mert nem a televízió és a rádió küldetése elsősorban, hogy Illyés Gyulát és Weöres Sándort „öntsön” a gyerekekbe. Nagyon jó, ha megteszi, ha meg tudja tenni, ám ha a család erre nem képes, akkor azt a tévé sem pótolja.

Persze, van jó példa is. Erre hívta fel beszélgetőtársai s az egyébként rendkívül aktív közönség figyelmét É. Szabó Márta televíziós szerkesztő, az MTV gyermek- és ifjúsági szerkesztőségének korábbi vezetője. A Cimbora például több mint 670 adást élt meg, és voltak más, sikeres műsorai is a köztévének, amelyeken generációk nőttek fel. Az archívum pedig ma is rendelkezésre áll, bár az ideális az lenne, ha ezeket a tartalmakat fel lehetne frissíteni.

- A szülőnek egyszerűen nincs arra ideje, hogy a zenétől az irodalmon át a képzőművészetig minden értéket átadjon a gyereknek. Itt jön a mi szerepünk, a közszolgálati televízió feladata.

Amely egyébként az átalakulás kellős közepén van. Az archívumok egyesítése, „az értékek kibányászása” már megkezdődött, vitte tovább a gondolatot a médiahatóság elnöke, aki leszögezte: vannak olyan modern formák, amelyek alkalmasak az irodalmi, zenei értékek közvetítésére. Ilyen volt például a mobilvers. Egy időben ezt használva vallottak szerelmet egymásnak a tinédzserek.

A társadalmi elvárásnak, a szülői hozzáállásnak is változnia kell, helyezte a kérdést tágabb szövegkörnyezetbe Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere, a parlament sajtó- és kulturális bizottságának tagja.

- Nem az a cél, hogy az óvodából mini tudósként jöjjenek ki a gyerekek, az általános iskola 4. osztályában pedig már két nyelven beszéljenek. A fontos, hogy legyen gyerekkoruk, játsszanak, focizzanak, táncoljanak, ismerjék meg a magyar kultúrát. S így is lesz belőlük valaki.

Majd Papp Lajos professzort idézve kijelentette: nem két gyerekszoba, három televízió és négy gyerekcsatorna jelenti a nevelést, hanem maga a család, hisz´ a szülők dolga az, hogy példát, mintát mutassanak - a médiafogyasztást illetően is.

Másképpen: „nézzünk televíziót, de családban, és ne villanypásztorként használjuk a készüléket”. Ezt már Süveges Gergő mondta, akiről köztudott - s most Szalai Annamáriáról is kiderült -, hogy otthon nem néz tévét. Ellentétben az „átlagos” magyarral. Függőségünkre ékes példa, hogy tavaly egy felnőtt napi 285 percet ült a doboz előtt, a 4–7 éves korosztály tagjai 210-et. A tinédzserek ennél valamivel kevesebbet, ám náluk az internet vette át a vezető szerepet; e korosztály 90 százaléka használja a világhálót. Kulcsfontosságú tehát a szabályozás, s e tekintetben hatalmas a törvényalkotó felelőssége.

- A közelmúltban elfogadott új médiatörvénybe megpróbáltunk család- és gyermekvédő szabályokat beépíteni-  adott áttekintést Gyutai Csaba -, ami Nyugat-Európában kiverte a biztosítékot. Nemrégiben Németországban tartottam előadást a magyar médiahelyzetről, és felhívtam a figyelmet arra: vegyék elő bátran a német médiatörvényt, és meglátják, abban sokkal szigorúbb előírások vannak. Olyan típusú műsorok, mint amilyeneket nálunk sugároznak, ott nem mehetnek. Az a baj, hogy egyelőre nincs ebben az országban erő. Pedig erő kell a médiába, a gazdaságba, a törvényhozásba, hogy ezeket a negatív hatásokat kiküszöböljük... 

Kiállítás, játszóház és színielőadás
Az immár 18. alkalommal megrendezett Családfesztiválon számos érdekes programmal vártak kicsiket és nagyokat. Volt kiállítás, játszóház, színielőadás és sportprogram, Varró Dániel és Szálinger Balázs író-olvasó találkozón vett részt, Sándor Imola pszichológus Kommunikáció a családban címmel tartott előadást, kora este pedig a Városi Fúvószenekar térzenét szolgáltatott. A tartalmas programokban bővelkedő nap Érdi Tamás zongoraművész előadóestjével zárult a zsinagógában.

Digitális rovatunk