A Karib-tengertől a Giro Itáliáig: megkezdődött a nyaralási főszezon

Nemes Attila (33), zalaegerszegi tekevilágbajnok vadonatúj életre készül, most októberben érkező első gyermeke és felesége körül forog minden gondolata. A szabadság szó új értelmet nyer náluk, immár hármasban. Ezért is volt nagy jelentősége legutóbbi egzotikus útjuknak, ami nászút is volt egyben.
 
- Életünk egyik legnagyobb élménye az a decemberi  Karib-tengeri hajóút, amit az Emerhold Princess fedélzetén tettünk meg Amerika partjainál - meséli a zalai tekések legtehetségesebbje, aki legutóbb Szarajevóban  nyert ezüstérmet, ősszel pedig németországi világkupa verseny  várja. (Húzós október lesz, akkora várják a bébit.)

- A szintén teke világbajnok párommal, Juhász Gabriellával, illetve most már Nemes-Juhász Gabriellával fürdőkbe, tengerekre járunk, az ejtőzés a legjobb kikapcsolódás számunkra. A zalai Kehidán is szívesen időzünk.  

- Akkor nem unatkoztak az óceánjárón...

- Ott nem lehet unatkozni. Háromezer ember, folyamatos programok, medencék, színház, mozi, kaszinó, koncertek, ráadásul naponta kikötöttünk egy-egy szigeten.

- Magyarok voltak?

- Á, Európából is csak öten voltunk. A hajó személyzetében találtunk magyarokra, velük össze is barátkoztunk. 

A Nemes házaspárt mindig is vonzotta Amerika világa, bizonyára nem ez volt az utolsó út ide. De mi volt a legelső?

- Amikor megkaptam a jogosítványomat, én vittem el először a szüleimet Horvátországba - mondja az ifjú férj, aki kondícióját a kereskedői munka után testépítéssel őrzi.


- A munkám révén nagyon sokat utazom, szabadidővel nem vagyok elkényeztetve, a kikapcsolódások közé mostanában csupán egy-egy hetet tudunk egyben beiktatni, ennél hosszabb nyaralásra legalább húsz éve nem volt módunk -  folytatja a sort Nádasi Tamás a nagykanizsai székhelyű Aquaprofit Zrt. elnöke, aki Kína, Japán, Afrika, az USA és európai országok földjén már szinte mindenütt járt. Egyfelől üzleti ügyek miatt, másfelől, mint a nagykanizsai sakkélet aktív elhivatott támogatója. (Legutóbb Jordániába utaztak.)  

- Sajnos, nehezen tudom kiiktatni a munkámat, számítógép nélkül nem indulok sehova, a telefonomat pedig legfeljebb lehalkítom - ad számot a feltöltődés nehézségeiről. - De bárhova megyek, mindenképpen felkészülök az adott országból, városból, s szakítok időt arra, hogy a történelmi, kulturális értékeket megnézzem. Ki tudja, mikor vet arra újfent a sors. Ha lehet, velem jön a feleségem, s együtt járjuk be a látnivalókat. Rengeteg útikönyvünk van, a televízió is csábít szebbnél szebb tájakkal, és a föld bámulatos állatvilágával. 

- Nyelvismeret?

- Hát nem valószínű, hogy kínaiul meg tudok tanulni, pedig nagyon sok dolgom van és lesz ott, hiszen én lettem a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok egyik felelőse, de a némettel és az angollal boldogulok. 

- Legizgalmasabb élménye?

- Afrikában a Ngorongoro-kráter és a Serengeti Nemzeti Park. Szeretem az állatokat. Megmondom őszintén, amellett, hogy Ausztrália és az indonéz szigetvilág szerepel a terveim között, nem lenne ellenemre egy dzsungeltúra sem.

- Kihívás, túlélés?

- Kíváncsi lennék, hogyan bírom komfort és civilizáció nélkül, úgy érzem, elég jól megállnám a helyem. Egy világ körüli túra is vonz, egyik barátom két évet szánt rá, terepjáróval tette meg.

- Ha mégis itthon akad szabad nap?

- A fürdőket szeretjük, bár kicsit ez is szakmai ártalommal fűszerezett, bár tudom, rekreációnak tényleg nagyon jó a termálfürdő és kitűnő helyek vannak a közelünkben. 

- Fizikai kondícióját mivel őrzi?

- Foci és tenisz. Na látja, akkor valóban kikapcsol az agyam, nem jár folyton a munkámon. Bár a focival már csínján kell bánni, 54 múltam, a sérülésekre is gondolnom kell.


Mányoki Attila (38) zalaegerszegi, ma már Európa hírű hosszútávúszónak értelemszerűen a vízi  örömök nem tartoznak feltétlen a kikapcsolódáshoz, szabadsághoz. (Egyik legnagyobb teljesítménye: 2008-ban sikerült megállás nélkül, a hosszútávúszás szabályai szerint átúsznia a Balatont Kenese és Keszthely között. A 79,6 km-es távot 25 óra 32 perc alatt tette meg.)
Annál inkább szabadság és nyaralási terep  a szárazföld, igaz, két kereket így is beiktat.

Az úszónak egyébként nemcsak a megye, de az egész ország szurkolt a balatoni bravúr idején, s ezt természetesen megtesszük  idén augusztusban is, amikor arra vállalkozik, hogy átússzon Dániából Németországba a Balti tenger vízében. 

- A Rodby-Fehmarn szakasz 33 kilométer, 15 fokos a víz, az időjárási körülmények miatt pedig nehezebb,  mint a hasonló hosszúságú La Manche csatorna. Eddig kilenc ember tudta megcsinálni, míg a francia-angol csatornát már legalább 900-an - mondja az úszó, hozzátéve, a görögországi, jón tengeri rekordkísérletet sem tette zárójelbe, újra megpróbálja.

Miről is van szó? A nyíltvízi megállás nélküli úszás világrekordját szeretné megdönteni, mely most 98 km.

- Száz kilométert szeretnék úszni, tavaly a vihar miatt 19 óra után sajnos fel kellett adnom, akkor 65 km-nél jártam - idézi a történteket.

De addig is, amíg ez megvalósul - amiben biztosak vagyunk - kapaszkodjunk ki a partra.

- A kerékpár a szenvedélyem. Nekem az a pihenés, az agyam kikapcsol, gyönyörködöm a tájban, sőt, tudatosan raktározom az élményeket, amiket a hosszú magányos úszás alatt, ingerszegény környezetben fel tudok idézni. Miért kerékpár? Autóból nem lehet élvezni a természetet, a gyaloglással nem lehet messzire jutni, ám a kerékpár mindkét dologban verhetetlen.

- Merre, kivel  vezet az útja?

- Itthon   is nagyon szeretek, de mostanában  az olasz körverseny, a Giro Italia  szakaszait járjuk be a barátokkal. A versenyzők előtt teszünk  meg egyes szakaszokat, hágókkal, völgyekkel. Száz kilométernél nem többet egyszerre, maximum két komolyabb emelkedővel, hiszen ez nem a teljesítményről, hanem a szórakozásról szól.

- Melyik a legkedvesebb?

- Passo Dello Stelvio hágójára 2008-ból nagyon emlékszem, eddig ez volt a favorit. Az azért nem semmi, 25 kilométer folyvást hegymenetben, nemigaz? Tisztul a tüdő, tisztul az életed képe. 

Attila Svájcban, Ausztriában is kergeti a kereket, s mint mondja, a felszerelés lehet szolíd vagy nagyon drága, az övé épp kielégíti az igényeit. Egyébként 4-5 éves volt, amikor az édesapjától megtanult biciklizni, ifjabb korában  mountain bike-kal is barátkozott.

Mányoki Attilát, közismert becenevén Lecsót legközelebb a Keszthelyi-öbölben keressék, a zalai partszakasz mellett úszik hamarosan.