40 éve Magyarországon - Abboud Ali, a kanizsai kórház vezető főorvosa rangos kitüntetést kapott

A Pro Sanitate kitüntetést lelkiismeretes szakmai munkájáért dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adta át Ali doktornak nemrég.

- Libanonból érkeztem Magyarországra egy csereegyezmény keretében, idestova közel 40 esztendeje, 1972-ben - bocsátotta előre dr. Abboud Ali. - Először Pestre, aztán Pécsre, majd 1979-ben Nagykanizsára, a Kanizsai Dorottya Kórházba kerültem, amit akkor még városi kórháznak hívtak. Habár teljesen új kulturális közeggel találkoztam, szerencsére, sikerült gyorsan beilleszkednem. Egy percre sem bántam meg, hogy Magyarországra jöttem - pedig mehettem volna tovább is, Nyugat- Európába, de ez érdekes módon valamiért soha nem merült fel. Az egyetemen ismerkedtem meg a feleségemmel, s mindketten kezdettől fogva jól éreztük magunkat Nagykanizsán. Két gyermekünk született, egyik sem választotta az egészségügyi pályát.

Dr. Abboud Ali a nyelvvel is könnyedén megbirkózott, pedig azt mondják, a magyar nehéz. Életfilozófiája mindig egyszerű volt: mindenkivel viselkedj úgy, ahogy elvárod, hogy veled viselkedjenek. Emberi kapcsolatait a maximum minőség jellemzi, felkészültségét pedig a folyamatos fejlődésre való készség - de ez amúgyis elengedhetetlen egy, az intenzív aneszteziológia szakterületén tevékenykedő orvosnak. Mert a technikai-terápiás fejlődés óriási léptekkel halad előre.

- Ma már olyan betegeket akikre 10 vagy 20 évvel ezelőtt azt mondtuk volna: menthetetlenek - magyarázta a főorvos. - Persze, vannak korlátaink, de ha az ember szakmailag minden tőle telhetőt megtesz, nyugodt lehet a lelkiismerete. Sok a kudarc, de szerencsére, tele van sikerrel is ez a nehéz szakterület.

A legszebb élmény épp a napokban érte, mondta, amikor a díjátadás után gratulációjával felhívta egy volt páciense, aki 1982-ben fej- és koponyasérülésével három héten át feküdt kómában az osztályon.

A főorvos most már a nyugdíj felé közelít, de mint mondta, aztán sem szeretne eltávolodni a kórháztól. Nehéz lenne egyik napról a másikra lemondani az életmentésről.