Hírek

2011.01.31. 19:18

Megyénk alatt nincs törésvonal

A szombat esti nagy után vasárnap több utórengés volt Oroszlány térségében, de újabb károkat már nem okozott. Hazánkban 25 éve volt hasonló erősségű földrengés. A Richter-skálán 4,7-es első rengés után a további hat észlelt rezgés már csak 3-as erősségű volt. Előbbi viszonylag ritkának és erősnek számít: évente hatezer ilyet jegyeznek fel szerte a világban.

Horváth Viktória


- A földrengést a kőzetlemezek mozgása - ütközése és egymáson való elcsúszása-  okozza - magyarázta kérdésünkre válaszul Pozsikné Németh Katalin, a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium földrajz szakos tanára. - A föld mélyén rejtőzködnek azok a találkozási pontok, amelyek alapján számítani lehet arra, hol várható esetleg mozgás, hol alakulhat ki epicentrum.

Zala megye ebből a szempontból szerencsés, mondta a pedagógus, hiszen nem található a területe alatt ilyen törésvonal. A legközelebbi ilyen pont - a Dunántúli-középhegység - is viszonylag távol esik tőlünk, ám még így sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy nem számíthatunk földmozgásra a megyében.

- Magyarországon még nem mértek olyan erős földrengést, mint amilyen Japánban, Chilében vagy éppen San Franciscóban történt, de még így is megijedtek az ott lakók. Az egyik legbiztonságosabb terület ilyen szempontból egyébként a Tiszántúl, ugyanis egyetlen tömbből áll az egész - mondta a tanárnő.

A földrengéseket nem lehet előre jelezni, se az erősségük, se a helyük alapján.

 Ám valószínűsíthető: ekkora kőzetlemez mozgásra az elkövetkezendő 10-20 évben nem kerül újra sor. Ha megvizsgáljuk a földrengések történelmét, jól láthatjuk: a legutóbbi hasonló erejű a veszprémi Berhidánál volt 1985-ben, akkor 4,9-et mutatott a Richter-skála. Ennél nagyobbat tapasztalhattak 1911- ben a kecskemétiek és 1956- ban a dunaharasztiak, akkor 5,6-5,7 volt a kijelzőkön. Ám még ezek sem érték el a Magyarországon valaha mért legmagasabb mértéket: az ugyanis a 18. század közepén volt Komáromban, mikor is 6,3 fölé is kilengett a mutató.

Ezek is érdekelhetik