Hírek

2011.01.15. 13:16

Mégiscsak fájni fog? Zalai reagálások az Orbán-interjúra

"Még, még, még, ennyi nem elég." Talán a népszerű Republic-dal egy sorával lehetne leginkább érzékeltetni a miniszterelnök külföldi lapoknak adott, napokban megjelent interjújában felvázolt gazdaságpolitikai elképzeléseket elemző szakértői reakciókat.

Varga Lívia

Ezen dalrészlet jutott eszébe dr. Polay József nagykanizsai közgazdásznak is, aki úgy véli: az Orbán Viktor által felvázolt lépések (a nyugdíjrendszer átalakítása, a munkanélküli segély és a gyógyszertámogatások csökkentése, valamint a tömegközlekedés reformja) mind-mind szükségesek, de nem elégségesek, hiszen előbb-utóbb hozzá kell nyúlni az önkormányzati és az egészségügyi rendszerhez is. Utóbbiakra a szakember szerint valószínűleg jövőre kerül sor.

- Mivel közvetlenül a szakadék szélén állunk, ezek a lépések nem elodázhatóak. A szocális célokra például GDP-arányosan rendkívül sok pénz megy el, így ezen kiadások csökkentése nem halogatható, bármennyire is fájó lesz ez azoknak, akiknek emiatt lényegesen csökken majd az ellátása.


-  Ha a piacról akarjuk magunkat finanszírozni, el kell fogadnunk a piac feltételeit - folytatja Polay József. - A világ egy új gazdasági formát keres, így nekünk is egy merőben új felállást kell létrehoznunk. A nyilatkozat azt jelzi, a kormány kész átépíteni recsegő-ropogó gazdaságunkat, ami mindannyiunk érdeke.

Hátrálni már nincs hova, mert egy lépésre vagyunk a bóvli kategóriától, aminek beláthatatlan következményei lennének. Az alapok szabályzata bóvli kategória esetén tiltja a befektetést, így eladnák kötvényeiket, állampapírjaikat, s nem lenne aki megújítsa a lejárókat. Mindez komoly euró és svájci frank erősödést hozna, ami a hitelek tömeges bedőlését eredményezné. Persze, teszi hozzá Polay József, a szocális kiadások csökkentésésének is lehet ilyen hatása, hisz aki munkanélkülivé válik, rövidebb ideig kapja majd a járadékot, így előbb válhat fizetésképtelenné. S három év múlva, amikor az ígéretekhez híven kivezetik a különadókat, a kieső bevételt is pótolni kell, hangsúlyozza a szakember, aki szerint ennek egy része a gazdasági növekedésből megteremthető, ám a folyamatos költségcsökkentés továbbra is elengedhetetlen. Ezen túl mérsékelni kellene a munkára rakódó terheket, aminek szintén meg kell találni a forrását.

- Nekem nem a strukturális átalakításokról szóló tervek vázolása volt az interjú legfontosabb része, hisz Matolcsy György már beszélt egy 250-300 milliárdos kiadáscsökkentésről, ami érintette a MÁV-ot, a gyógyszerkasszát s a munkaerőpiaci alapot. Orbán Viktor ezt csak megerősítette - mondja Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője.  A nyugdíjrendszert érintő változások új elemként jelentkeztek.


 A vezető elemző is jónak tartja az irányt, ám azt reméli: ennél átfogóbb, a bürokráciát is érintő átalakítások jönnek.
 - Szerintem a legfontosabb az árfolyamra vonatkozó kitétel volt - jelenti ki Kondrát Zsolt. - Most először hangzott el ugyanis, hogy a kormánynak nem célja a forintárfolyam gyengítése, ami ugyan az exportőröknek kedvezne, ám ellentétes a devizában eladósodottak érdekeivel. A gyengébb árfolyam ugyanis a mai viszonyok közt káros a gazdaságnak, lassítja a növekedést. Mindebből egyrészt arra lehet következtetni, hogy amennyiben a forint jelentősebben gyengülne, a kormány próbálná ezt megakadályozni, másrészt pedig, hogy a jövőben, az új Monetáris Tanács felállása után sem kell félnünk az erőltetett kamatcsökkentéstől.

Simonovits András, a tudományos akadémia nyugdíjszakértője azt mondja, ha szó szerint vesszük, hogy eztán csak a befolyt járulékból lehet nyugdíjat fizetni, akkor meg kellene negyedelni a nyugdíjakat, mert ma járuléknak csak a 10 százalékos munkavállalói befizetés számít, hisz a 24 százalékot, amit a munkáltató fizet, hozzájárulásnak nevezik.

- Orbán Viktor nyilvánvalóan nem erre gondolt, hanem arra, hogy a segélyeket jobban elválasztják majd a TB nyugdíjaktól. További járulékemelés nem elképzelhető, hiszen a kormány nem teheti meg, hogy egy ilyen intézkedéssel végleg elszegényítse a legkisebb keresetű rétegeket, miközben az szja csökkentésével a leggazdagabbaknak kedvezett.


Hangulatjavító bejelentés
Simonovits András úgy véli, a miniszterelnöki interjú nem volt más, mint egy külföldnek szánt hangulatjavító bejelentés. A közgazdász szerint egy olyan intézkedés, amely megtiltaná, hogy a korhatár betöltése előtt bárki nyugdíjba menjen, túlságosan szigorú, ráadásul ellentmond azon nemrég életbe lépett rendelkezésnek, amely megengedi a nőknek, hogy kortól függetlenül, 40 év jogosultsági idő megszerzésével, akár 54 évesen nyugdíjba menjenek.

Ezek is érdekelhetik