Közel, s távol egyetlen: indológiát tanul a fiatal kanizsai lány

A nagykanizsai Hermán Sára másodéves az Eötvös Lóránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák szakán. A képzésben kínai, arab, japán vagy héber nyelvet és kultúrát is lehet tanulni, az ifjú hölgy mégis a kevésbé csillogó Indiát szeretné behatóbban tanulmányozni.

Huszonketten kezdték a képzést és bár másfél év még hátra van, már csak nyolcan maradtak. A többieket eltanácsolták.

- A kínai és a japán sokkal népszerűbb, ezeken a specializációkon 40-40 hallgató is tanul - fejtegette a fiatal hölgy. - Az indológia nem tartozik a legkurrensebb szakok közé - ezért is választottam inkább ezt, remélve, talán nagyobb esélyeim lesznek az elhelyezkedést illetően. Meg a japánok "szabálymarcisága", monoton életvitele amúgy sem az én világom...

Hermán Sára ugyan még nem járt Indiában, ám a három éves képzést követő, mintegy azt lezáró félév gyakorlatát ott kell majd eltöltenie. Ha elvégzi a szakot, reményei szerint többféle területen is elhelyezkedhet. Például taníthat, tolmácsolhat, vagy dolgozhat az ENSZ-nél.

Indiában egyébként ma már az angol az elit nyelve, pontosabban egy kevert nyelv, a hinglish, az angol és a hindi furcsa elegye, amit az indológus-hallgatók is tanulnak. Az ősi hindi nyelvet csak az alsó kasztokban használják. Apropó kasztok! Az évezredekig átjárhatatlan társadalmi hierarchia határai India fejlettebb részein lassan elmosódnak. Az egyetemi hallgató példaként azt hozta fel: korábban minden fiúgyereknek azt a hivatást kellett kitanulni amit apja űzött, napjainkban azonban már választhat mást. Házasodni továbbra is csak kaszton belül lehet, a kézfogót a szülők szervezik, azaz ők választják ki a menyasszonyt is. A fiatalok összeházasodnak, megszokják, megszeretik egymást, aztán jönnek a gyerekek, akik később már összetartják a családot. Arrafelé éppen ezért nemigen ismerik a válást. A nagyvárosokban ma már mindez fokozatosan háttérbe szorul. A falvakban viszont - ahol szigorúbban veszik az évezredes szabályokat - ritkák a szerelmi házasságok. Még ha ez hihetetlenül is hangzik a magyarországi tévécsatornákon futó, Indiában játszódó meseszerű szappanoperákban látottak alapján.

- Sajnos, ezek a sorozatok nem a valódi Indiát mutatják, hanem valami mást, kicsit brazilos "beütéssel" készülnek. Sajnos, európai ember csak ezek alapján alkothat képet a szubkontinensről. Ami baj, mert túlzottan kiélezik a szegény-gazdag ellentétet - ugyan létező problémáról van szó, de ma már a rosszabb sorban élőknek is vannak jogaik, például tanulhatnak egyetemen, főiskolán. Ezt az 1950-ben elfogadott alkotmány lehetővé teszi - mondta Sára.

- Ez számomra inkább érdekes, semmint ijesztő, én szeretnék e mögé látni, azt megtudni, mi van a háttérben - fejtegette.

Hermán Sárával a nagykanizsai Kiskastélyban beszélgettünk. A háttérben egy Brunner-festmény - Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet művészete fontos kapocs India és hazánk között - Fotó: Gergely Szilárd