Hírek

2011.01.23. 09:04

Gyűjtőszenvedély: újságcikkek mesélnek a Móricz-iskoláról

Egyedülálló iskolatörténeti gyűjteménnyel rendelkezik a lenti Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézmény tanára, Paksa Tibor. A pedagógus három évtizede, tulajdonképpen az alapítástól gyűjti azokat az újságcikkeket, amelyek munkahelyével kapcsolatosak. A hatvan kötetet a teljesség igényével állította össze.

Gyuricza Ferenc



- Nincs olyan újságcikk, amely a Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézményről, annak pedagógusairól vagy diákjairól szólna, s ne lenne a birtokomban - jelenti ki Paksa Tibor. - Ugyan az első négy hónapban még nem voltam az iskola munkatársa, ám szerencsére időközben az abból a korszakból származó írásokat is sikerült begyűjtenem.

A többfunkciós lenti iskola - amely nemcsak értelmileg akadályozott tanulók számára biztosítja az alapfokú oktatást, de speciális szakiskolaként, gyermekotthonként, valamint módszertani intézményként is működik - 1980. szeptember elsején nyitotta meg kapuit, Paksa Tibor pedig 1981. január elsején csatlakozott a nevelőtestülethez.

Az azóta eltelt három évtized alatt nemcsak az iskoláról megjelent újságcikkeket gyűjtötte össze, de minden egyéb dokumentumot, illetve saját maga is rengeteg fotót készített. Emellett az ország egyik legaktívabb sajtólevelezőjeként számos írása jelent meg nyomtatásban.

- Az elmúlt három évtized alatt nyolcvan különböző újságban 1.232 olyan cikk jelent meg, amelyben szerepel a nevem - mondja önmagáról, majd egy másik a gyűjtőszenvedélyéről beszél, amelyet a Csesztregen szintén pedagógusként dolgozó édesapjától örökölt. Mint mondja, neki köszönhető többek között az ottani általános iskola történetének feldolgozása, de ő volt a kezdeményezője a helyi pásztorház kialakításának is. Sajnos, munkásságát igazából csak halála után ismerték el, ám fia rengeteget tanult tőle, nemcsak emberséget és tisztességet, de a gyűjtőmunka módszertanát is.

Az édesapjától kapott instrukciók alapján Paksa Tibor az elmúlt három évtizedben összeállított albumok révén kronológiai sorrendben mutatja be a Móricz-iskola történetét.

A gyűjtemény törzsanyagát a helyi, a megyei és országos sajtóban megjelent írások, tudósítások képezik, a legtöbb természetesen a Zalai Hírlapból származik, a képzeletbeli dobogó második és harmadik helyén sporttal foglalkozó kiadványok állnak. Emellett diákjaik tanulmányi, képzőművészeti, kulturális és sportsikereit is számon tartja, de már rég elfeledett relikviák, oklevelek, a kisdobos- és úttörőavatáson készült fényképek, az úgynevezett szocialista brigádok patronálásainak nyomai is részét képezik a gyűjteménynek.

Paksa Tibor nemcsak az intézmény krónikásának tartja magát, hanem arra is törekszik, hogy pedagógusként sikerélményhez juttassa tanulóit. Az országban egyedülálló módon rengeteg utazást szervezett a diákok számára, sportrendezvényekre és különleges kirándulásokra vitte őket, amelyek során a tanulók olyan világsztárokkal találkozhattak, mint Franz Beckenbauer, Zico vagy éppen Kevin Keegan, de fogadta őket a budapesti rendőrpalotában az akkor még ott dolgozó sztárnyomozó Doszpot Péter, a Magyar Olimpiai Bizottság székházában Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnök, de van közös fotójuk Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Mert a találkozókat természetesen dokumentálták is, s ezekről is igyekeztek a szűkebb vagy tágabb pátriájukat tájékoztatni.

- Érdekes a magyar ember lélektana, inkább a nyűgét-baját osztja meg a környezetével - folytatta. - A pedagógus talán az átlagosnál is többet panaszkodik. Jómagam viszont úgy gondolom, hogy az eredményeinkre, sikereinkre büszkéknek kell lennünk, s azt másokkal is meg kell osztani. Eleinte voltak kétségeim, hogy milyen lesz a visszhangja annak, ha pályázati eredményeinket, pályázati sikereinket, kirándulásainkat vagy találkozóinkat próbálom az újságok hasábjain bemutatni, de a rengeteg gratuláció meggyőzött arról, hogy jó úton járok. Az újságcikkek hatására országosan is elismerték munkánkat.

Paksa Tibor azzal folytatja, maga sem gondolta volna, hogy egy oktatási intézmény története ennyire változatos és érdekes lehet. Az albumokat visszalapozva azonban néha maga is meglepődik azon, hogy milyen élményekben volt részük. Aztán azt is elárulja, egy tudományos munkához is alapot szolgáltattak az általa összegyűjtött dokumentumok, hiszen egy szakdolgozat írásához is felhasználták azokat.

- Boldog és szerencsés vagyok, hogy azzal foglalkozhatom, amit szeretek - folytatta. - Ugyancsak kivételes helyzetben érzem magam szerető feleségem támogatása miatt, nélküle ezeket az eredményeket nem értem volna el. Munkámat többször is elismerték, kitüntettek Lenti Város Ifjúsági Sportjáért Díjjal, kaptam nívódíjat is, a legbüszkébb mégis arra a Gyermekekért-díjra vagyok, amelyet a kollégáim szavazatai alapján vehettem át iskolám igazgatójától, Kulcsár Istvántól.

Paksa Tibor két területet említ, ahol diákjaival kiemelkedő eredményeket ért el. Az egyik a képzőművészet, eddig 260 rajzpályázaton vettek részt, amelyre összesen 16 ezer különböző technikával készült alkotással neveztek. Rajzaik és festményeik nyolc országban, valamint hazánk 43 városában szereztek hírnevet a Móricz-iskolában. A másik terület a sport, 37 megyei aranyérem szerepel a dicsőségtábláján, ebből 19-et az asztaliteniszezők, 18-at pedig a labdarúgók szereztek. Tanítványai 17 alkalommal szerepeltek országos döntőben, s a pingpongozó Horváth Rozália személyében paraolimpiai válogatott kerettagot is sikerült kinevelnie. Arra is büszke, hogy a versenyzői számára 33 garnitúra sportfelszerelést tudott szerezni mintegy két és félmillió forint értékben.

Ezek is érdekelhetik