Gyenge a keddi nagyvásár

A közelgő mindenszenteket, halottak napját jelezte a rengeteg mécses és gyertya, de - a kereskedők bánatára - mindenki odafért az áruhoz.

Az egyik standnál egy pár mustrálta a nadrágokat.

- Most járok a nagyvásárban először - mondta Csaba, miközben táskába került a kiválasztott holmi: nem volt tehát hiábavaló az első látogatás.

- Leginkább csak nézelődni jöttünk - tette hozza társa, Mónika. - A városi üzletekhez képest azért olcsóbbak az áruk, talán a fehérneműk ára a legjobb.

- Nem nagy a forgalom. Ahhoz képest, hogy október van, sajnos igen kevesen vásárolnak - összegzett az egerszegi árus, Tóth Tamás, akinek - lévén a piacon is rendre megfordul - nagy a tapasztalata. - Egész évre ez jellemző. Reménykedtünk benne, ha bejön a hűvösebb idő, változik a helyzet, de nem így történt. Tessék nézni, táska nélkül járkálnak az emberek... Pénztelenség van. A falvakból sem jött szerintem az a réteg, mely korábban rendszeresen megjelent. Esetleg karácsony előtt még van esély egy kis forgalomnövekedésre, csak az időjárás tartson ki, ne legyen mínusz 20 fok, meg méteres hó, akkor talán... A legnagyobb konkurencia számunkra ugyanis az időjárás. Ha szakad az eső, nincs előadás a kertmoziban sem, ugyanígy van itt is, akkor nem jönnek a vásárba sem.

Cipők, csizmák sorakoztak Valla Dorin és felesége standjánál. 1994-ben települtek át Magyarországra, azóta piacozással foglalatoskodnak.

- Nemigen jönnek - utalt a gyér forgalomra a nagykanizsai árus. - Régebben azért jobban ment a dolog, az utóbbi egy évben érződik igazán a krízis. Volt például olyan vevőnk, aki minden pénzét odaadta, szinte csak annyi volt nála, amennyibe a lábbeli került. Néhány forintja maradt, de azt mondta, nincs mit tenni, jön a hideg, télen, hóban meg mégiscsak szükség van a csizmára...

- Gyenge a vásár. Érdeklődő van, de sajnos kevés a vevő - foglalta össze a téren töltött hosszú órák tapasztalatát az egerszegi Bekes Lászlóné, aki gyermekruhákat kínált. - Ez a mai tulajdonképpen sima piaci napnak felel meg.

Pulóverekből, télikabátokból, dzsekikből számtalan fazont, színt találhatott az érdeklődő, széles volt a választék akár nőnek, akár férfinek való portékát keresett valaki.

- Gyenge a forgalom, voltak jobb évek - értett egyet kollégáival Kállai István, aki Kecskemétről jár Egerszegre. - Ahogy telik az idő, úgy lesz egyre rosszabb a helyzet, főleg, mióta megnyíltak a nagyáruházak.

Mesélte, járja az egész országot, általános tapasztalat az övé. Hozzátette, a nyugati megyékben azért még mindig jobb, Szabolcsban például ennyi pénz sincs.

ÁRBAN IS VÁLTOZATOSAN

Változatos volt a kínálat, természetesen árban is. Nem haszontalan ilyenkor akár kétszer is szemügyre venni a vásári repertoárt. Voltak divatos színes sálak 500, kicsivel odébb 1000 forintért, termopulóverek 1500-ért, dzsekik 5000-ért, télikabátok 13 ezer forinttól. Természetesen a „csomagárak” voltak a legvonzóbbak, 1000 forintért 10 pár zoknit is vásárolhatott az ember – vagy egy hálóinget – és míg egy melltartó 650, addig kettô 1200 forintba került.