Olcsó, de kissé zűrös

Négy kereke van és karosszériája, motor hajtja, mi az? Nos, amikor először láttam, apró személyautónak néztem, csak nem volt rajta rendszám. Tévedtem, ezek a dízelmotorjuk miatt messziről meghallható jószágok segédmotor-kerékpárok. Eleinte csak a tulajdonosaik vélekedtek így, de ezzel a nézettel ma már nincsenek egyedül, bár a mopedautó-kor hajnalán többször gyűlt meg a bajuk a rendőrséggel. Az utazásaik gyakran szabálysértési feljelentéssel zárultak.

- Engem még nem büntettek meg, de eleinte furcsán néztek rám - árulja el mosolyogva a fiatal nő, amikor négykerekű masinája után érdeklődöm. - Olcsóbb fenntartani, mintha buszbérletet vennék. Városban legfeljebb három litert fogyaszt 100 kilométerenként, így aztán nekem havonta elég egyszer tankolnom, akkor alig költök kétezer forintot - magyarázza. - Szinte lehetetlen megbírságolni, mert nincs rajta rendszám, így megtehetném akár azt is, hogy ingyen parkolok vele, de mindig veszek jegyet - említ még egy előnyös tulajdonságot. - Sokan megállítanak, kérdezik, hol lehet venni. Én kéz alatt jutottam hozzá, négyszázezer forintért. Drága, de ha takarékoskodni kell az utazáson, ennél jobb választás most nincs - dicséri és elárulja, úgy tudja, akár utast is szállíthat vele.

Még egy előnyét említik ennek a szerkezetnek a kedvelői, mégpedig azt, hogy a jogosítvány bevonása esetén is használható. Jelesül, ha valakit például személygépkocsik vezetésétől tiltanak el, akkor ez nem vonatkozik erre. Márpedig a B-s jogosítvánnyal automatikusan lehet segédmotor-kerékpárt vezetni, és az eltiltás ezt nem érinti.

Nos, mindezek terén a rendőrség korábban más nézeten volt és feljelentették a mopedautósokat. Eleinte a közlekedési hatóság (NKH) állásfoglalása alapján ezt a négykerekűt személyautónak tekintették, és a hatósági jelzés, illetve a jogosítvány hiánya miatt indítottak eljárást. A szabálysértési hatóság elmarasztalása ellen bírósághoz fordultak az érintettek.

A zalai gyakorlattal dr. Mesterházy István, a megyei bíróság büntetőkollégium vezetője ismertetett meg. Szavaiból kiderült, a legelső ítélet még a rendőrségnek adott igazat és elmarasztalta a mopedautóst, mert ekkor is a szakértői véleményre alapozódott a döntés, amely nem minősítette segédmotor-kerékpárnak a mopedautót. Ez még 2007-ben történt, de azóta egységessé vált a zalai gyakorlat.

Ennek alapja egyebek mellet a KRESZ azon előírása, hogy segédmotoros kerékpár az olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 m3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg. Ezek a paraméterek igazak a mopedautókra. Ezért ha a segédmotor-kerékpárra érvényes előírások teljesülnek, akkor a vezető ellen ncs helye a szabálysértési eljárásnak, szólt a magyarázat. 


Fotó: Arany Gábor

A közlekedési hatóság e járműre vonatkozó szűkebb értelmezése tehát jogszabályba ütközik, ráadásul ellentmond az uniós jognak is. Erre az állampolgári jogok biztosa is felhívta a figyelmet, amikor tavaly novemberben az ügyben vizsgálódott. Megállapította, a külföldi típusjóváhagyással rendelkező mopedautót egyszerűen ez alapján kell besorolni. Ha ezt valamely más tagállam hatósága már megadta, akkor azt a magyarországi jogalkalmazás során is el kell fogadni. Tehát ha segédmotor-kerékpárnak minősítették már a járművet, akkor ez hazánkra is vonatkozik. Ezért a közlekedési hatóság álláspontja ellentétes a jogszabályokkal. Ezek után azt lehetne gondolni, hogy kikristályosodott az egységes álláspont. Nem így történt.

Visszahivatkoznak ugyanis egy 1990-es KÖHÉM-rendeletre, amely felhatalmazza a hatóságot a közúti közlekedésben részt vevő járművek fajtájának, vezetői engedély kategóriájának, esetlegesen a szükséges korlátozásoknak vagy külön feltételeknek a meghatározására. Majd ez alapján a hatósági tájékoztató a mopedautóra megalkotja a könnyű személygépkocsi nevet. Végül leszögezi, ezek a járművek csak személyautóként helyezhetők üzembe. Ezért ezekkel ne jelentkezzenek a négykerekű segédmotor-kerékpárokra meghirdetett forgalomba helyezés előtti vizsgálatra, olvasható az intelem.

Ez az érvelés hihetetlennek tűnt az ombudsmani állásfoglalás és a bírósági döntések ismeretében, ezért minap a nemzeti közlekedési hatósághoz fordultunk, hogy most, 2009 tavaszán milyen szabály vonatkozik ezen járművekre.

Nos, megengedve, hogy nem értjük a választ, a hatóság gyakorlatilag megismételte azt az állásfoglalást, amelyet az ombudsman kifogásolt. Azaz hivatkoznak olyan szempontokra, amelyeket sem a belső, sem az uniós jog nem ismer. Ilyen különösen a mopedautók közúti forgalomban való részvételének jellegzetességei: vezető plusz egy utas, zárt vezetőfülke plusz raktér, áttételes kormánymű, pedálrendszer, hátrameneti fokozat, ablaktörlő, világító- és jelzőberendezések,

A helyzet furcsa értelmezése azt mutatja, hogy a közlekedési hatóság nem hagyja magát. Az NKH - mint jogalkalmazó és nem jogalkotó - a hivatkozott rendelet biztosította mérlegelési jogkörével élve, szakmai indokok alapján az említett járművet csak személygépkocsiként tudja meghatározni, valamint csak a B kategóriájú vezetési engedélyt tudja hozzárendelni. Majd így folytatja: a járművek esetében a rendőrhatóság az ellenőrzések során saját hatáskörben intézkedik. Ebben a közlekedési hatóság nem rendelkezik hatáskörrel.

Tehát, a rendőrség már nem büntet, de a közlekedési hatóság még ragaszkodik az igazához.

Az illetékes minisztérium hasonló nézetet vall. Indokként az alábbit közölték érdeklődésünkre: A mopedautó-tulajdonosok a személygépkocsikra vonatkozó szabályozást alkalmazva használhatják járművüket. Ez azonban számukra nagyobb biztonságot és egyértelműbb szabályozást is jelent, mintha segédmotoros kerékpárként kellene közlekedniük járművükkel. Arra nem tértek ki, hogy ezt a következtetést miből szűrték le.

Végezetül, mivel a bírói gyakorlat szerint az unióból hazánkba került járművek nálunk is a segédmotor-kerékpárok kategóriájába tartoznak, ezért utas nem szállítható velük.