Hírek

2008.10.07. 02:29

Pusztuló értékek

Nagykanizsa - Vigyázat, omlásveszély! Akár ilyen táblákat is ki lehetne helyezni a belváros néhány (és sajnos, egyre több) épülete elé. Pedig az egykori kereskedőváros több, akár unikálisnak is tekinthető patinás polgári épülettel büszkélkedhet.

zaol.hu

Az viszont már kevéssé ad okot a büszkeségre, hogy ezek jelentős része egyre rosszabb állapotba került az elmúlt években. A rendszerváltást követően az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanok nagy hányadát privatizálta, az értékesítésből származó bevételt pedig elnyelte a költségvetés. Az új tulajdonosok pedig nem minden esetben tettek eleget felújítási kötelezettségeiknek, ritkán képeztek pénzalapot a karbantartásra. Így mára több helyütt siralmas állapotba kerültek az épületek, hullik róluk a vakolat, mállanak a homlokzatukat díszítő stukkók, s csak a vak szerencsének köszönhető, hogy eddig még nem okoztak súlyos sérüléseket a járókelőknek az égből aláhulló faldarabok. A legemlékezetesebb eset a Fő út 8. alatt lévő Bazárudvarnál történt néhány hónappal ezelőtt: akkor a párkány egy darabja landolt a járda betonján. A minap - megelőzendő a bajt - az Erzsébet tér 14-15. alatt található, egykoron a nyomdának otthont adó Szeidmann-ház homlokzatáról távolították el a meglazult faldarabokat a szakemberek. Talán az elmúlt hetek-hónapok történéseinek hatására is, de a régi épületek megmentése érdekében talán végre lépésre szánta el magát az önkormányzat - habár Deák-Varga Dénes főépítész szerint más városokhoz képest most sincs ok a szégyenkezésre.

- Máshol még a nagykanizsainál is rosszabb a helyzet - mondta. - Épp a közelmúltban tájékozódtam arról, hogy a Nagykanizsához hasonló nagyságú városok esetében hogyan támogatják a helyi védelem alá eső épületek karbantartását. Azt tapasztaltam, hogy vannak városok, ahol hozzánk képest jelentős, 10-20 milliós támogatást nyújtanak a munkálatokra, de találkoztam olyannal is - például Kaposvár esetében - ahol évente 300 ezer forint jut ezekre a feladatokra, szemben a mi hárommilliónkkal. S van olyan település is természetesen, ahol egyáltalán nem nyújtanak támogatást a helyi védelmet élvező épületek állagmegóvásához.

Deák-Varga Dénes arra is figyelmeztetett: tapasztalatai szerint a legnagyobb gátja az épületek megóvásának, ha az adott ingatlan nem önkormányzati tulajdonú. Ugyan a törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat kötelezze a munkálatokra a lakóközösséget, ám ha az nem hajlandó erre, akkor bizony, a helyhatóságnak kell a zsebébe nyúlnia - feltéve, hogy mindenáron ragaszkodik a felújításhoz. Ez tehát egy ördögi kör, melyben nem könnyű látványos eredményt elérni.

Papp Nándor önkormányzati képviselő épp ezért javasolja a kanizsai támogatási rendszer megújítását, mégpedig oly módon, hogy az önkormányzat évente 20-25 millió forintot különítene el költségvetésében az értékes épületek megmentésére. A helyhatóság a felújítási költség 20 százalékát vállalná magára, míg a fennmaradó nyolcvan százalékot kamatmentes hitelből kellene fedeznie a lakóközösségnek. A képviselő számításai szerint ily módon öt-hat év alatt elfogadható állapotba kerülnének a belváros legszebb épületei. A pénzt azonban hangsúlyozottan csak a homlokzatok felújítására lehetne fordítani.

Tarnóczky Attila korábban még akciót is indított a város polgári múltjához erősen kötődő épületek megmentésére - ma már 115, az adott épület históriáját is ismertető márványtábla hívja fel a lokálpatrióták figyelmét a helyi értékekre.

- Nagykanizsa szerencsés helyzetben van a tekintetben, hogy a hatvanas években túl sok pénze nem volt arra, hogy a régi épületeit lebontsa - mondta Tarnóczky Attila. - De így is születtek olyan akciók, amelyek utólag hibás elképzeléseknek tekinthetők. Régi házakat tüntettek el, s megkérdőjelezhető minőségűeket építettek a helyükre. A tábla-akciót éppen azért indítottam, hogy talán általuk sikerülhet bizonyos épületeket megmenteni a lebontástól. Ami az építészetileg jelentős, nagy méretű, eklektikus házak felújítását illeti: nyilván, külön kell választani azokat az épületeket, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak - ezekben az esetekben nincs vita, az ingatlant az önkormányzatnak kell karbantartani. Igen ám, de annak idején a Fő út értékes palotái bagóért el lettek vesztegetve. Ezeket különösen sajnálom, mert sok esetben olyanok vették meg, akik nyilvánvalóan nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy a nagyon is költséges homlokzati felújítást el tudják végezni. A munkálatokba az önkormányzatnak is be kell szállni. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezt a helyhatóság csak pénzügyi helyzete függvényében teheti meg. Azt is hozzá szeretném tenni: miközben az elmúlt években örültem a panelházak csinosodásának, talán nem ártott volna az erre fordított pénz egy részét a Fő utca néhány épülethomlokzatának rendbetételére költeni. Hiszen nyilvánvaló, hogy aki idegenként Nagykanizsára látogat, az a belváros állapota alapján alkot véleményt.

Talán mára felismerte ezt az önkormányzat is - most ugyanis intézkedési ütemterv készül a belvárosi épületek baleset- és életveszélyes állapotának megszüntetésével kapcsolatban. A múlt heti közgyűlésen arról döntöttek a városatyák, hogy a szakemberek felmérik a városközpont épületeinek állagát, feltérképezik a tulajdoni viszonyokat.

A dokumentumcsomag elkészítésébe, illetve az állapotfelmérés folyamatába bevonják a város tűzoltóit is, lévén, az épületek magasan lévő, balesetveszélyes részeit adott esetben csak kosaras emelővel lehet megközelíteni. Közben az Ingatlankezelési Intézmény is megteszi a szükséges lépéseket a balesetveszélyes állapot megszüntetésére - tudtuk meg Kámán László intézményvezetőtől. Ennek keretében több középületről eltávolítják a kilazult, láthatóan útnak indult vakolat- és faldarabokat. Jelezte azt is: a Bazárudvar Fő utcai sérült homlokzatának felújítása égetően fontos. Jelenleg a statikai tervezés folyik, várhatóan jövő tavasszal kerülhet sor a helyreállításra.

Ezek is érdekelhetik