Hírek

2007.07.30. 02:29

A jelen tétje a felzárkózás

Lenti (gyf) - Az Európai Unió közvetlenül ugyan nem támogat gazdasági társaságokat, de vannak olyan területek, amelyek révén mégis igénybe vehetőek egyes uniós források - mondta Olajos Péter európai parlamenti képviselő, aki Zala megyében járt.

Gyuricza Ferenc

A konzervatív politikus programja során találkozott a helyi vállalkozókkal is, ezt követően adott interjút lapunknak. Elmondta, hogy jelen időszak legfontosabb kérdése: gazdaságilag fel tudunk-e zárkózni a nyugati országokhoz, vagy elszalasztjuk azt a történelmi esélyt, amit a közösséghez való csatlakozáskor kaptunk.

- A furcsa magyar sajátosságok egyike, hogy az uniós támogatások növekedésével párhuzamosan a hazai források beszűkülnek - kezdte a képviselő. - Közismert, hogy az Európai Unió az adott ország GDP-jének maximum négy százalékát adja támogatásként. Ez az összeg elegendő lenne ahhoz, hogy a fejlődésbeli különbségeket leküzdjük. Ha a mi növekedési ütemünkhöz hozzáadnánk az uniós támogatást, belátható időn belül, véleményem szerint 20 év múlva utolérhetnénk az európai átlagot. Jelenleg viszont a kormány elég sajátos megközelítéssel befagyasztja a nemzeti alapokat, mondván, hogy ott van helyette az uniós támogatás. Jómagam emiatt elég sokszor kritizáltam a kormány bizonyos szereplőit, hiszen ez egy unikális lehetőség, ami nem marad fenn örök időkre. Egyrészt Románia és Bulgária csatlakozásával már romlottak az esélyeink, s az Unió további bővítésével - legyen szó Horvátországról vagy Törökországról - még kevesebb támogatási lehetőséghez jutunk. A befizetési kedv sem nő, a gazdagabb országok már nem hajlandóak több pénzt adni, ezért kellene okosan és hatékonyan felhasználni a jelenleg rendelkezésre álló keretet.

Olajos Péter kiemelte: az Európai Unió gazdasági társaságokat nem támogat, csak akkor, ha azok kutatásfejlesztést végeznek. Közvetve azonban a gazdasági szféra számára is elérhetőek a források, például munkahelyteremtő beruházások megsegítését támogatja a közösség, ám azt a célcsoportoknak, a kistérségeknek, megyéknek, régióknak kell megtenniük. Hasonló a helyzet az Unió egyik zászlóshajójának tekintett környezetvédelem terén. A képviselő konkrét példaként az Iklódbördőcére tervezett geotermikus erőművet említette. Mint mondotta, ismeretei szerint a MOL Nyrt. a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tartja azt megtérülőnek, ezért nem is kívánja megépíteni. Ennek oka, hogy Németországgal összehasonlítva hazánkban felét fizetik a geotermikus úton termelt áramnak. Mivel a MOL Nyrt. profitorientált vállalkozás, nyilván ott fektet be, ahol nagyobb haszon kecsegtet.

- Magyarország geotermális nagyhatalom - sorolta tovább Olajos Péter. - Ahogy az arab államok számára a kőolaj, nekünk a föld alatt feszülő gőz az aranyunk, ám eddig nem hasznosítottuk. Ezért is lenne érdemes elindulni az Európai Unió 7. kutatásfejlesztési programjában, mely révén kidolgozhatóak lennének a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei. Tavasszal Brüsszelben felvállaltuk, hogy 2020-ra húsz százalékra növeli az ország a megújuló energiák részesedését. Jelenleg 3 és fél százalék körül állunk.

- A furcsa magyar sajátosságok egyike, hogy az uniós támogatások növekedésével párhuzamosan a hazai források beszűkülnek - kezdte a képviselő. - Közismert, hogy az Európai Unió az adott ország GDP-jének maximum négy százalékát adja támogatásként. Ez az összeg elegendő lenne ahhoz, hogy a fejlődésbeli különbségeket leküzdjük. Ha a mi növekedési ütemünkhöz hozzáadnánk az uniós támogatást, belátható időn belül, véleményem szerint 20 év múlva utolérhetnénk az európai átlagot. Jelenleg viszont a kormány elég sajátos megközelítéssel befagyasztja a nemzeti alapokat, mondván, hogy ott van helyette az uniós támogatás. Jómagam emiatt elég sokszor kritizáltam a kormány bizonyos szereplőit, hiszen ez egy unikális lehetőség, ami nem marad fenn örök időkre. Egyrészt Románia és Bulgária csatlakozásával már romlottak az esélyeink, s az Unió további bővítésével - legyen szó Horvátországról vagy Törökországról - még kevesebb támogatási lehetőséghez jutunk. A befizetési kedv sem nő, a gazdagabb országok már nem hajlandóak több pénzt adni, ezért kellene okosan és hatékonyan felhasználni a jelenleg rendelkezésre álló keretet.

Olajos Péter kiemelte: az Európai Unió gazdasági társaságokat nem támogat, csak akkor, ha azok kutatásfejlesztést végeznek. Közvetve azonban a gazdasági szféra számára is elérhetőek a források, például munkahelyteremtő beruházások megsegítését támogatja a közösség, ám azt a célcsoportoknak, a kistérségeknek, megyéknek, régióknak kell megtenniük. Hasonló a helyzet az Unió egyik zászlóshajójának tekintett környezetvédelem terén. A képviselő konkrét példaként az Iklódbördőcére tervezett geotermikus erőművet említette. Mint mondotta, ismeretei szerint a MOL Nyrt. a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tartja azt megtérülőnek, ezért nem is kívánja megépíteni. Ennek oka, hogy Németországgal összehasonlítva hazánkban felét fizetik a geotermikus úton termelt áramnak. Mivel a MOL Nyrt. profitorientált vállalkozás, nyilván ott fektet be, ahol nagyobb haszon kecsegtet.

- Magyarország geotermális nagyhatalom - sorolta tovább Olajos Péter. - Ahogy az arab államok számára a kőolaj, nekünk a föld alatt feszülő gőz az aranyunk, ám eddig nem hasznosítottuk. Ezért is lenne érdemes elindulni az Európai Unió 7. kutatásfejlesztési programjában, mely révén kidolgozhatóak lennének a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei. Tavasszal Brüsszelben felvállaltuk, hogy 2020-ra húsz százalékra növeli az ország a megújuló energiák részesedését. Jelenleg 3 és fél százalék körül állunk.

- A furcsa magyar sajátosságok egyike, hogy az uniós támogatások növekedésével párhuzamosan a hazai források beszűkülnek - kezdte a képviselő. - Közismert, hogy az Európai Unió az adott ország GDP-jének maximum négy százalékát adja támogatásként. Ez az összeg elegendő lenne ahhoz, hogy a fejlődésbeli különbségeket leküzdjük. Ha a mi növekedési ütemünkhöz hozzáadnánk az uniós támogatást, belátható időn belül, véleményem szerint 20 év múlva utolérhetnénk az európai átlagot. Jelenleg viszont a kormány elég sajátos megközelítéssel befagyasztja a nemzeti alapokat, mondván, hogy ott van helyette az uniós támogatás. Jómagam emiatt elég sokszor kritizáltam a kormány bizonyos szereplőit, hiszen ez egy unikális lehetőség, ami nem marad fenn örök időkre. Egyrészt Románia és Bulgária csatlakozásával már romlottak az esélyeink, s az Unió további bővítésével - legyen szó Horvátországról vagy Törökországról - még kevesebb támogatási lehetőséghez jutunk. A befizetési kedv sem nő, a gazdagabb országok már nem hajlandóak több pénzt adni, ezért kellene okosan és hatékonyan felhasználni a jelenleg rendelkezésre álló keretet.

Olajos Péter kiemelte: az Európai Unió gazdasági társaságokat nem támogat, csak akkor, ha azok kutatásfejlesztést végeznek. Közvetve azonban a gazdasági szféra számára is elérhetőek a források, például munkahelyteremtő beruházások megsegítését támogatja a közösség, ám azt a célcsoportoknak, a kistérségeknek, megyéknek, régióknak kell megtenniük. Hasonló a helyzet az Unió egyik zászlóshajójának tekintett környezetvédelem terén. A képviselő konkrét példaként az Iklódbördőcére tervezett geotermikus erőművet említette. Mint mondotta, ismeretei szerint a MOL Nyrt. a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tartja azt megtérülőnek, ezért nem is kívánja megépíteni. Ennek oka, hogy Németországgal összehasonlítva hazánkban felét fizetik a geotermikus úton termelt áramnak. Mivel a MOL Nyrt. profitorientált vállalkozás, nyilván ott fektet be, ahol nagyobb haszon kecsegtet.

- Magyarország geotermális nagyhatalom - sorolta tovább Olajos Péter. - Ahogy az arab államok számára a kőolaj, nekünk a föld alatt feszülő gőz az aranyunk, ám eddig nem hasznosítottuk. Ezért is lenne érdemes elindulni az Európai Unió 7. kutatásfejlesztési programjában, mely révén kidolgozhatóak lennének a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei. Tavasszal Brüsszelben felvállaltuk, hogy 2020-ra húsz százalékra növeli az ország a megújuló energiák részesedését. Jelenleg 3 és fél százalék körül állunk.

Olajos Péter kiemelte: az Európai Unió gazdasági társaságokat nem támogat, csak akkor, ha azok kutatásfejlesztést végeznek. Közvetve azonban a gazdasági szféra számára is elérhetőek a források, például munkahelyteremtő beruházások megsegítését támogatja a közösség, ám azt a célcsoportoknak, a kistérségeknek, megyéknek, régióknak kell megtenniük. Hasonló a helyzet az Unió egyik zászlóshajójának tekintett környezetvédelem terén. A képviselő konkrét példaként az Iklódbördőcére tervezett geotermikus erőművet említette. Mint mondotta, ismeretei szerint a MOL Nyrt. a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tartja azt megtérülőnek, ezért nem is kívánja megépíteni. Ennek oka, hogy Németországgal összehasonlítva hazánkban felét fizetik a geotermikus úton termelt áramnak. Mivel a MOL Nyrt. profitorientált vállalkozás, nyilván ott fektet be, ahol nagyobb haszon kecsegtet.

- Magyarország geotermális nagyhatalom - sorolta tovább Olajos Péter. - Ahogy az arab államok számára a kőolaj, nekünk a föld alatt feszülő gőz az aranyunk, ám eddig nem hasznosítottuk. Ezért is lenne érdemes elindulni az Európai Unió 7. kutatásfejlesztési programjában, mely révén kidolgozhatóak lennének a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei. Tavasszal Brüsszelben felvállaltuk, hogy 2020-ra húsz százalékra növeli az ország a megújuló energiák részesedését. Jelenleg 3 és fél százalék körül állunk.

Olajos Péter kiemelte: az Európai Unió gazdasági társaságokat nem támogat, csak akkor, ha azok kutatásfejlesztést végeznek. Közvetve azonban a gazdasági szféra számára is elérhetőek a források, például munkahelyteremtő beruházások megsegítését támogatja a közösség, ám azt a célcsoportoknak, a kistérségeknek, megyéknek, régióknak kell megtenniük. Hasonló a helyzet az Unió egyik zászlóshajójának tekintett környezetvédelem terén. A képviselő konkrét példaként az Iklódbördőcére tervezett geotermikus erőművet említette. Mint mondotta, ismeretei szerint a MOL Nyrt. a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tartja azt megtérülőnek, ezért nem is kívánja megépíteni. Ennek oka, hogy Németországgal összehasonlítva hazánkban felét fizetik a geotermikus úton termelt áramnak. Mivel a MOL Nyrt. profitorientált vállalkozás, nyilván ott fektet be, ahol nagyobb haszon kecsegtet.

- Magyarország geotermális nagyhatalom - sorolta tovább Olajos Péter. - Ahogy az arab államok számára a kőolaj, nekünk a föld alatt feszülő gőz az aranyunk, ám eddig nem hasznosítottuk. Ezért is lenne érdemes elindulni az Európai Unió 7. kutatásfejlesztési programjában, mely révén kidolgozhatóak lennének a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei. Tavasszal Brüsszelben felvállaltuk, hogy 2020-ra húsz százalékra növeli az ország a megújuló energiák részesedését. Jelenleg 3 és fél százalék körül állunk.

- Magyarország geotermális nagyhatalom - sorolta tovább Olajos Péter. - Ahogy az arab államok számára a kőolaj, nekünk a föld alatt feszülő gőz az aranyunk, ám eddig nem hasznosítottuk. Ezért is lenne érdemes elindulni az Európai Unió 7. kutatásfejlesztési programjában, mely révén kidolgozhatóak lennének a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei. Tavasszal Brüsszelben felvállaltuk, hogy 2020-ra húsz százalékra növeli az ország a megújuló energiák részesedését. Jelenleg 3 és fél százalék körül állunk.

- Magyarország geotermális nagyhatalom - sorolta tovább Olajos Péter. - Ahogy az arab államok számára a kőolaj, nekünk a föld alatt feszülő gőz az aranyunk, ám eddig nem hasznosítottuk. Ezért is lenne érdemes elindulni az Európai Unió 7. kutatásfejlesztési programjában, mely révén kidolgozhatóak lennének a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei. Tavasszal Brüsszelben felvállaltuk, hogy 2020-ra húsz százalékra növeli az ország a megújuló energiák részesedését. Jelenleg 3 és fél százalék körül állunk.

Ezek is érdekelhetik