Emberi életre alkalmatlan

Az asszony levelében arról is panaszkodott, hogy a tetőről folyamatosan hullik a cserép, ezért szerinte a teljes fedést is ki kellene javítani.

Minthogy az érintett szükséglakások műemléki területen vannak, várható volt, hogy a felújítási munkák elhúzódnak majd, arra azonban valószínűleg senki nem gondolt, hogy több mint egyéves várakozás után életveszélyesen gyúlékony tető kerül a lakók feje fölé.

Történt, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tavaly novemberben arra kötelezte a Pannon Egyetemet, hogy a szükséges javításokat végezze el. Ezt a határozatot az egyetem fellebbezése követte, így egy ideig ismét nem történt semmi. Többszöri levélváltást követően aztán az egyetem mégiscsak kénytelen volt felújíttatni az omladozó ház villanyhálózatát, sőt, a balesetveszélyes tető cseréjét is elrendelték. Ekkor kerültek ki azok a táblák is, amelyek omlás- és életveszélyre figyelmeztetik a ház közelében járókat. A táblák egyébként a mai napig a lakóház előtt állnak, szép virágos környezetben. Az ott lakók ugyanis az életveszélyes állapotok ellenére is szépen virágosítják portájukat, a szociális bérleti díjat pedig továbbra is fizetik az egyetemnek.

A veszélyes tetőt idén tavasszal végül lebontották, és el is kezdték az újjáépítését. A cseréptető helyére ideiglenesen bitumenes hullámlemezt akartak építeni, mint később kiderült: szabálytalanul.

- Aratás előtti szemlét tartottunk a területen, amikor teljesen véletlenül észleltük a szabálytalanságot - mondja kérdésünkre Czefernek József, kiemelt tűzvédelmi főelőadó, a keszthelyi tűzoltóság munkatársa. - Mint szakhatóság azonnal észrevételeztük a dolgot, és értesítettük is a műemlékeseket.

A tűzvédelmi szakember szerint, a tető ideiglenesen sem maradhat a házon, a fedésre használt anyag ugyanis rendkívül gyúlékony, és balesetveszélyes.

- Ha a bitumenes hullámlemez begyullad, gyakorlatilag nem marad menteni való, a ház ugyanis pillanatok alatt leéghet.

A tűzoltók úgy tudják, figyelmeztetésükre újabb határozat született: a tűzveszélyes tetőt le kell bontani. Ezzel szemben azonban a Pannon Egyetem gazdasági hivatalában nem tartották valószínűnek, hogy újra költeni szándékoznának a veszélyes épületre:

- Az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem lennének ott lakások - fogalmazott érdeklődésünkre Horváth Jenőné gazdasági főigazgató. - Ennél több pénzt nem érdemes rájuk költeni, hiszen ezek az épületek nem jelenthetnek végleges megoldást a lakóknak sem.

Horváth Jenőné azt is kijelentette: az egyetemnek sem anyagi, sem szervezeti lehetősége nincs a szociális lakások fenntartására. Nem is feladatuk persze a szociális szolgáltatás, elegendő önkormányzati lakás híján azonban a rászorulók kénytelenek továbbra is ott lakni.

Horváthné Simon Annamária és a többi lakó ezzel együtt továbbra sem tudja, mi lesz majd velük.

- Ugyanolyan életveszélyes a tető, mint eddig volt. Múlt héten levelet kaptunk az örökségvédelmi hivataltól. Azt írják, az egyetem hatvan napot kapott a tető újbóli kijavítására, de felénk se néztek azóta - panaszolja a fiatalasszony - Ráadásul a padlás az előző építkezés után tele van törmelékkel. Most attól félünk, hogy a fejünkre szakad a mennyezet.

A család egyébként fatüzelésű kályhával fűt. A parányi lakásba belépve kellemes meleg sugárzik, a kályha a lakás közepén, az előszobaként is funkcionáló konyhában áll. Annamária azt mondja, a nedves lakás miatt Krisztián, a fiúk gyakran betegeskedik, ezért már ilyenkor muszáj begyújtaniuk. A nyolcéves forma kisfiút több légúti betegséggel kezelik, és többféle allergiája is van.

- Ilyen környezetben egyáltalán nem szabadna élni - kapcsolódik be a beszélgetésbe a családfő is. Horváth István szerint elképesztő az állapot, hogy tizenkét lakásra mindössze négy mellékhelyiség jut, ráadásul udvaron.

A Szendrey telep többi lakója sem kifejezetten elégedett a környezettel. A tágas, gaztól felvert egykori uradalmi udvarban több mint 130 ember él, a telepen van kocsma, és bolt, a lakók mégis elégedetlenkednek.

- Akik itt, ezen a részen laknak azt mondják, a patkányok miatt esténként már nem mernek kijönni a lakásokból - int az egyik távolabbi házsor felé Szabó Ferenc. Anyósa és apósa lakik a félreeső városrészben, a férfi gyakran kijár hozzájuk látogatóba. - Itt áll halomban a trágya az udvaron, a bűztől nem lehet megmaradni.

Szabó úr azt mondja, az áldatlan állapotok miatt bejelentést is tett a városi ANTSZ-irodában.

- Volt is kint kocsival egy nő, megnézte az udvart, de azt mondta, nem különbözik ez akármelyik falusi szemétdombtól. Pedig itt gyerekek futkároznak a trágyában és játszanak a szemét között. Csoda hogy eddig nem kaptak komolyabb fertőzést - háborog a középkorú férfi.

- Valóban jártam a Szendrey telepen - mondja Targubáné az ÁNTSZ keszthelyi irodájának munkatársa -, de nem láttam semmi olyat, ami miatt eljárást kezdeményezhettem volna. Ha mégis találnának valami szabálytalant, szóljon bárki, nagyon szívesen körülnézek újra.