Csipkeverés

2018.04.08. 10:00

A zalaegerszegi Sinka Endréné vert csipkéin látszik a száz százalékos odafordulás

Sinka Endréné húsvét előtt mutatta be gyönyörűséges vert csipkéit a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban.

Horváth-Balogh Attila

Sinka Endréné

Fotó: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Mint azt az alkotó érdeklődésünkre elmondta: eredendően a textiliparban tevékenykedett technológusként, tehát nem volt teljesen előzmény nélküli, hogy elkezdett csipkeveréssel foglalkozni.

– Nyilván, tudtam, hogy létezik a vert csipke, de az embernek fiatalon, a gyerekek mellett nem nagyon jutott ideje ilyesmire – bocsátotta előre Sinka Endréné.

A csipkeverés különleges alkotási folyamat

– Ugyanis a csipkeverés rendkívül aprólékos, munkaigényes tevékenység. De közbejött egy betegség, aminek következtében sokat voltam otthon és kicsit lassítanom kellett a korábbi élettempómon. Tudomást szereztem róla, hogy Gébárton indul egy csipkekészítő tanfolyam, s úgy döntöttem, elvégzem. Azt éreztem, hogy a sors felkínálta nekem ezt a lehetőséget.

Sinka Endréné
Fotós: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Hogy mi tetszett meg benne? Hát a sokrétűsége, a különlegessége. Mert a horgolás, a kötés az olyan snassz… És abban a világban horgolni még szinte minden asszony tudott. A csipkeverés kihívás, és ami a sok munka után kikerül az ember kezei alól, hát az valami gyönyörűség.

A Zalaegerszegen élő Sinka Endréné azt is jelezte: a csipkeverés a nehézsége miatt alázatra is tanít.

– A csipkekészítést nem lehet pár perc, vagy negyed óra alatt elintézni, a csipke parancsol – folytatta az alkotó. – Fél, illetve egész napok kellenek egy-egy szép, míves darab elkészítéséhez. És az sem elég, ha csak félgőzzel fordulok felé, teljes embert, egész odafigyelést kíván.

A megyeszékhelyi alkotó sokféle csipkét ismer és készít.

– A határon túli magyarlakta területek csipkéivel is foglalkozom, a magyarországiak közül valamennyi fajtát elkészítettem már, kivéve a halasit – árulta el. – Hogy azt miért nem? Mert van önkritikám. A halasi csipke annyira gyönyörű és olyan részletgazdag, hogy abba a magamfajta csak belekontárkodni tudna. Sok mindent a szakirodalomból, autodidakta módon sajátítottam el, ez pedig azt gondolom, a halasi csipkéhez nem elég.

Fotós: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Kedves csipketípusa a tüllcsipke, evvel szeretne pályázni a májusban megrendezendő Kiskunhalasi Csipkenapokra.

– Ezt is szakirodalom alapján sajátítottam el, a lányom fordította nekem a szöveget angolból – árulta el Sinka Endréné. – A tanulási folyamat olyannyira jól sikerült, hogy a csipkekészítő társaimnak a Zalai Csipke Műhelyben én tanítottam meg a módszert egy pákai nyári tábor keretében. A magyar csipkék közül nekem a csúcs az úgynevezett Hunnia csipke, amely a tradicionális népművészet motívumait (gránátalma, tulipán, sárközi rózsa) használja.

Száz éves múltra tekint vissza – és nagyon finom csipketípus, a tüllcsipkéhez hasonlóan. Ezeket szeretem, mert kihívást jelentenek, külön gombostű, cérna szükséges az elkészítésükhöz és én külön párnát is használok hozzájuk.

Csipkébe öltözött tojások

Sinka Endréné kiállításán láthattunk csipkébe öltöztetett tojásokat is.

Fotós: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

– Ennek nincs hagyománya, az ötletet a manapság divatossá vált tojásfa adta – jelezte az alkotó. – Elindította a fantáziámat, s elkezdtem azon gondolkozni, ha a horgolást be lehet vonni ebbe a dologba, akkor a csipkeverést is. Az országban többen foglalkozunk ezzel, de mindenki maga dolgozta ki a neki legmegfelelőbb technikát.

Fotós: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Először síkban készítem el a csipkét, itt minden milliméter számít, s amikor elkészült, ráépítem a tojásra, s közben összedolgozom. Természetesen, ezt is igyekszem átadni a társaimnak a Zalai Csipke Műhelyben, mert a hagyományt őrizni és tovább vinni kell. Azt gondolom, van jövője a csipkének, hiszen gyönyörűséges dísze lehet még egy modern lakásnak is.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!