Művészi mozdulatok a férfi rúdtáncban

- A cirkusz és a színház érdekes elegye világszerte trendinek számít, mely kellő inspirációt jelentett, hogy kipróbáljam a rúdtáncot - mesélte Holoda Péter. - Az irányzatnak több formája van, de sokaknak a bárokból ismert erotikus tánc jut eszükbe. Azonban az akrobatikus elemekből építkező, művészi kategória is része, melynek egészen más a mondanivalója.

A 26 éves férfi a világháló segítségével, teljesen egyedül, oktató segítsége nélkül sajátította el a rúdon használt mozdulatokat. Előnnyel indult, hiszen a speciális technikai tudást, a nyújtásokat és a hajlékonyságot balettművészként már elsajátította.

A nemespátrói származású Holoda Péter Nagykanizsán a Vécsey-iskola bejezését követően egy hirtelen ötlettől vezérelve felvételizett a pécsi művészeti szakközépiskolába. Döntésével a szüleit is eléggé meglepte, hiszen a családban korábban senki nem foglalkozott a művészettel és tánccal sem.

- A suli nyílt napján megismertem az igazit, szerelmes lettem a táncba - jelentette ki. - Az első félév minden fiatal számára fordulópont, ugyanis ekkor dől el, hogy folytathatja-e a pályát. Ekkor édesanyámnak azt mondták: a táncra születtem.

Péter valósággal lubickolt a tanulmányaiban, mely során a mozgás szinte minden elemével azonnal barátságot kötött. Tanult többek között balettet, néptáncot, modern táncokat és még színészetet is. A komplex képzés végén pedig színházi táncos szakmával gazdagodott.

- Marasztalt a pécsi társulat, hívtak Győrbe, s bár fantasztikus lehetőség lett volna nagy múltú társaságokkal dolgozni, de nem akartam egy táncos lenni a sok közül - így Holoda Péter. - Sokkal jobban érdekelt az önkifejezés, s ez a kihívás tarott lázban. Ekkor, 19 évesen kerültem a fővárosi Frenák Pál társulatába, akit a magyar kortárs megalapítójaként tartanak számon. A Pécsen megszerzett technikai tudás egy jó alapnak számított. Ebben a társulatban arra helyezték a hangsúlyt, hogy a mozdulatok az egyén személyiségét tükrözzék, a mozdulatoknak legyen tartalma. Az úgynevezett Frenák-nyelvezet testbarát, dinamikára és a lendületre épül. A művészeknek együtt kell lüktetniük a színpadon, ebből a közös rezgésből születhet meg egy kiválóan felépített előadás. A koreográfiák jó része főleg a polgárpukkasztásról szólt, s mindig egy éppen aktuális témát dolgozott fel.

A nemespátrói férfi úgy érzi sokat tanult a közösségtől, s velük bejárhatta Európát, de felléphetett Amerikában, Kubában valamint Kanadában is. Mindenütt értették és szerették az előadásokat, azonban a 26 éves férfi úgy érezte újabb impulzusokra van szüksége.

- Kicsit már elindultunk az őrület felé, ebből akartam kiszállni - fűzte hozzá Péter. - Több mint két éve kezdtem el a rúdtánc művészi ágát, s mára az elit férfiak kategóriájában háromszoros magyar bajnok vagyok. Pedig nem voltam sportoló, nem tudtam kézen állni. Örülök, hogy a táncos lét mellett már sportolónak mondhatom magam, hiszen sokféle mozgásformával, így szertornával, s jégtánccal teszem színessé a saját koreográfiáimat. A rutin ellenére a viadalok különösen nagy koncentrációt és felkészülést igényelnek, nem lehet pusztán a szerencsére hagyatkozni.

Azért sem érdemes, mert a gyakorlatokat egyszerre kettő, különféle rúdon végzik a versenyzők. A fix rögzített mellett egy forgó verzión is a lehető legnagyobb odafigyeléssel kell dolgozni. Az akrobatikus elemek tökéletességén túl a művésziességet is értékeli a szakértőkből álló zsűri.

Holoda Péter autodidakta módon, egyedül, a világhálóról tanulta be a rúdtáncelemeket, bár nagy előnye, hogy balettet és kortárs táncot is tanulhatott az iskolában, majd Frenák Pál társulatában
Fotó: Holoda Péter

Péter jelenleg a saját stúdiójában, Mosonmagyaróváron igyekszik tökéletesíteni tudását, hogy jövőre három világversenyen is elindulhasson.