Vértanúk ereklyéit rejti az oltár

- Az épület belsejének állapota rendkívül leromlott, s ez fokozottan igaz volt az oltárra, melynek faszerkezetében hihetetlen károkat okozott a szú - ecsetelte Lengyák István, a kerekasztal soros elnöke. - Igyekeztünk minden darabját megmenteni, de ez nem sikerülhetett. Előkerült ellenben az oltárból egy márvány fedéllel lezárt fa doboz, melynek alján latin nyelvű felirat volt olvasható.

A veszprémi egyházmegyei nyomdából annak idején kikerült, azóta megsárgult papíron nyomtatott betűkkel ez áll: MCMXIII die 8 mensis Novembris Ego Colomanus Kránitz, Episcopus consecratus Cymaensis consecravi altare hoc et Reliquias Sanctorum Martyrum Victorii et Pii in eo inclusi et singulis Christi fidelibus hodie unum annum et in die anniversario Consecrationis huiusmodi ipsam visitantibus quadraginta dies de vera Indulgentia, in forma Ecclesiae consueta concessi. Magyarul: Én, Kránitz Kálmán, felszentelt címzetes püspök 1913. november hónap 8. napján megszentelem ezt az oltárt, valamint Victorius és Pius szent vértanúk itt bezárt maradványait és Krisztus minden híve nyerjen bűnbocsánatot, aki a következő egy évben vagy későbbiekben - egyházi szokás szerint - a felszentelés évfordulóját követő negyven napban idelátogat.

A nagykanizsai Jézus Szíve Plébánián megtudtuk: a két vértanú közül az egyik Szent Pius, akinek a földi maradványait Rómából hozták Kalocsára, az érseki székesegyházba 1741-ben. A vértanú csontjai barokk szokás szerint drágaköves ruhában, egy üvegkoporsóba zárva vannak elhelyezve, zsebében kis üvegcsét helyeztek el. Szent Victor pedig szaracén származású katona vértanú, aki 304-ben Maximianus császár idején Milánóban szenvedett kínhalált keresztény hite miatt. Hogy a maradványok mely része, mikor és miként került a Látó-hegyi kápolnába, azt minden igyekezetük ellenére sem tudták kideríteni a kerekasztal tagjai. Az sem világos a kutakodók számára, hogy miközben a többi kanizsai templomban nincsenek vértanú maradványok, mivel érdemelte ki ezt a megtiszteltetést épp a kápolna.

- A veszprémi székesegyház leltárában 1910-ben már volt Szent Piustól és Szent Victortól származó ereklye. A rendelkezésünkre álló források megemlítik, hogy ezeket az 1900-as évek elején átépített ferences templomból költöztették át - magyarázta Varga Tibor László, a veszprémi érseki és főkáptalani levéltár munkatársa. - Ebből megállapítható, hogy mindkét maradványt innen vitte Nagykanizsára felszentelni Kránitz Kálmán címzetes püspök.

Az ereklyék eredete tehát tisztázódott, ám arról egyelőre senki sem győződhetett meg, hogy a márványlap még mindig a vértanúk maradványait rejti. A pusztulás évtizedei ugyanis a fa dobozt sem hagyták érintetlenül: a márványt kalapáccsal összetörték, a fa rész is megsérült - így nem tudni, hogy az ereklye eredeti-e. A felújítók pedig nem kívántak szentségtörést elkövetni - az ereklyetartó felnyitására, tartalmának vizsgálatára ugyanis csak a pápa adhat engedélyt.

Lengyák Istvánék mindenesetre egy újabb, már a kápolna újraszentelését követően felmerült kérdésre is keresik a választ. Az ünnepség után ugyanis egy idős asszony elmesélte nekik: a kápolna alatt egy kripta is található, ahová egy környékbeli neves személyiséget helyeztek végső nyugalomra.

- A történet igazságtartalmára utal a kápolna belsejében, a padlót díszítő fekete kereszt is - vizsgálta a műköveket Lengyák István, aki arra is rámutatott: a négyzetlapok közötti repedés jókora téglalapot rajzol ki. - Egyelőre azonban nem tudunk utánajárni a tényeknek, hiszen nincs pénzünk a padlófelújításra, ugyanakkor olyan eszköz sincs a birtokunkban, mellyel bontás nélkül átvizsgálhatnánk a kápolna alatti területet.

Lengyák Istvánék mindenesetre egy újabb, már a kápolna újraszentelését követően felmerült kérdésre is keresik a választ. Az ünnepség után ugyanis egy idős asszony elmesélte nekik: a kápolna alatt egy kripta is található, ahová egy környékbeli neves személyiséget helyeztek végső nyugalomra.

- A történet igazságtartalmára utal a kápolna belsejében, a padlót díszítő fekete kereszt is - vizsgálta a műköveket Lengyák István, aki arra is rámutatott: a négyzetlapok közötti repedés jókora téglalapot rajzol ki. - Egyelőre azonban nem tudunk utánajárni a tényeknek, hiszen nincs pénzünk a padlófelújításra, ugyanakkor olyan eszköz sincs a birtokunkban, mellyel bontás nélkül átvizsgálhatnánk a kápolna alatti területet.

Lengyák Istvánék mindenesetre egy újabb, már a kápolna újraszentelését követően felmerült kérdésre is keresik a választ. Az ünnepség után ugyanis egy idős asszony elmesélte nekik: a kápolna alatt egy kripta is található, ahová egy környékbeli neves személyiséget helyeztek végső nyugalomra.

- A történet igazságtartalmára utal a kápolna belsejében, a padlót díszítő fekete kereszt is - vizsgálta a műköveket Lengyák István, aki arra is rámutatott: a négyzetlapok közötti repedés jókora téglalapot rajzol ki. - Egyelőre azonban nem tudunk utánajárni a tényeknek, hiszen nincs pénzünk a padlófelújításra, ugyanakkor olyan eszköz sincs a birtokunkban, mellyel bontás nélkül átvizsgálhatnánk a kápolna alatti területet.

- A történet igazságtartalmára utal a kápolna belsejében, a padlót díszítő fekete kereszt is - vizsgálta a műköveket Lengyák István, aki arra is rámutatott: a négyzetlapok közötti repedés jókora téglalapot rajzol ki. - Egyelőre azonban nem tudunk utánajárni a tényeknek, hiszen nincs pénzünk a padlófelújításra, ugyanakkor olyan eszköz sincs a birtokunkban, mellyel bontás nélkül átvizsgálhatnánk a kápolna alatti területet.

- A történet igazságtartalmára utal a kápolna belsejében, a padlót díszítő fekete kereszt is - vizsgálta a műköveket Lengyák István, aki arra is rámutatott: a négyzetlapok közötti repedés jókora téglalapot rajzol ki. - Egyelőre azonban nem tudunk utánajárni a tényeknek, hiszen nincs pénzünk a padlófelújításra, ugyanakkor olyan eszköz sincs a birtokunkban, mellyel bontás nélkül átvizsgálhatnánk a kápolna alatti területet.