A hála jeleként lefestette a fogadalmi kőkeresztet

Szatmári Lászlót sokan ismerik a dél-zalai városban. Igaz, alapvetően más oldaláról, a fiatalember ugyanis elismert zenész: több zenekarban, például az Igricekben és a Kanizsa Csillagaiban bőgőzik, de vállal fellépést dzsessz-formációkban is. Kissé meglepő hát, amikor a zeneszerszám helyett ecsettel kezében látjuk - pedig nincs ebben semmi különös, mert polgári foglalkozása szobafestő-mázoló és tapétázó. Így talán már jobban érthető, miért épp ő varázsolhatott új köntöst az út menti fogadalmi keresztnek, amely a XIX. század vége óta vigyázza a közelben haladókat. Talapzatán pontosan meg is örökítette az egykori készítő: Megváltás jeléül, Isten dicsőségére állíttatta özvegy Fajcs József - 1889 .

- Elsődlegesen népzenésznek tartom magam, remélem, egyszer majd teljesen a hobbimra, a zenélésre cserélhetem a festést - bocsátotta előre Szatmári László. - A kereszt felújításával egy idős kiskanizsai néni bízott meg, akinél korábban dolgoztam, s elégedett volt a munkámmal. Külön kérte, hogy ne használjak hivalkodó színeket, amihez tartottam is magam. Korábban sajnos, zománcfestékkel festették le a kőből készült, faragott keresztet, így nem volt más választásom, kénytelen voltam én is ezt használni. Pedig kőre a mészfestéknél, vagy a diszperzitnél jobb nincs.

Mint kiderült: a megrendelőt Liplin Lászlónénak hívják. A 84 esztendős néni azt reméli, a felújított feszület talán ráébreszti az arra járókat: van lelkünk és Isten is van felettünk.

- Már régóta sajnáltam azt a keresztet, mert nagyon rossz állapotú volt, s megfogadtam, ha találok egy jó festőt, rendbe hozatom - mondta Liplin Lászlóné. - Arra gondoltam: akik elhaladnak a megszépült korpusz mellett, s felnéznek rá, talán szívesebben küldenek egy fohászt az ég felé. Egyébként Kiskanizsán szinte minden utcasarkon áll ilyen, az itt élők nagyon vallásosak. Én még ma is imádkozom, ha elmegyek egy előtt: Imádunk és áldunk téged Krisztus, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Régen a mezőre menet és onnét jövet is így tettünk.

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

- Elsődlegesen népzenésznek tartom magam, remélem, egyszer majd teljesen a hobbimra, a zenélésre cserélhetem a festést - bocsátotta előre Szatmári László. - A kereszt felújításával egy idős kiskanizsai néni bízott meg, akinél korábban dolgoztam, s elégedett volt a munkámmal. Külön kérte, hogy ne használjak hivalkodó színeket, amihez tartottam is magam. Korábban sajnos, zománcfestékkel festették le a kőből készült, faragott keresztet, így nem volt más választásom, kénytelen voltam én is ezt használni. Pedig kőre a mészfestéknél, vagy a diszperzitnél jobb nincs.

Mint kiderült: a megrendelőt Liplin Lászlónénak hívják. A 84 esztendős néni azt reméli, a felújított feszület talán ráébreszti az arra járókat: van lelkünk és Isten is van felettünk.

- Már régóta sajnáltam azt a keresztet, mert nagyon rossz állapotú volt, s megfogadtam, ha találok egy jó festőt, rendbe hozatom - mondta Liplin Lászlóné. - Arra gondoltam: akik elhaladnak a megszépült korpusz mellett, s felnéznek rá, talán szívesebben küldenek egy fohászt az ég felé. Egyébként Kiskanizsán szinte minden utcasarkon áll ilyen, az itt élők nagyon vallásosak. Én még ma is imádkozom, ha elmegyek egy előtt: Imádunk és áldunk téged Krisztus, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Régen a mezőre menet és onnét jövet is így tettünk.

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

- Elsődlegesen népzenésznek tartom magam, remélem, egyszer majd teljesen a hobbimra, a zenélésre cserélhetem a festést - bocsátotta előre Szatmári László. - A kereszt felújításával egy idős kiskanizsai néni bízott meg, akinél korábban dolgoztam, s elégedett volt a munkámmal. Külön kérte, hogy ne használjak hivalkodó színeket, amihez tartottam is magam. Korábban sajnos, zománcfestékkel festették le a kőből készült, faragott keresztet, így nem volt más választásom, kénytelen voltam én is ezt használni. Pedig kőre a mészfestéknél, vagy a diszperzitnél jobb nincs.

Mint kiderült: a megrendelőt Liplin Lászlónénak hívják. A 84 esztendős néni azt reméli, a felújított feszület talán ráébreszti az arra járókat: van lelkünk és Isten is van felettünk.

- Már régóta sajnáltam azt a keresztet, mert nagyon rossz állapotú volt, s megfogadtam, ha találok egy jó festőt, rendbe hozatom - mondta Liplin Lászlóné. - Arra gondoltam: akik elhaladnak a megszépült korpusz mellett, s felnéznek rá, talán szívesebben küldenek egy fohászt az ég felé. Egyébként Kiskanizsán szinte minden utcasarkon áll ilyen, az itt élők nagyon vallásosak. Én még ma is imádkozom, ha elmegyek egy előtt: Imádunk és áldunk téged Krisztus, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Régen a mezőre menet és onnét jövet is így tettünk.

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

Mint kiderült: a megrendelőt Liplin Lászlónénak hívják. A 84 esztendős néni azt reméli, a felújított feszület talán ráébreszti az arra járókat: van lelkünk és Isten is van felettünk.

- Már régóta sajnáltam azt a keresztet, mert nagyon rossz állapotú volt, s megfogadtam, ha találok egy jó festőt, rendbe hozatom - mondta Liplin Lászlóné. - Arra gondoltam: akik elhaladnak a megszépült korpusz mellett, s felnéznek rá, talán szívesebben küldenek egy fohászt az ég felé. Egyébként Kiskanizsán szinte minden utcasarkon áll ilyen, az itt élők nagyon vallásosak. Én még ma is imádkozom, ha elmegyek egy előtt: Imádunk és áldunk téged Krisztus, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Régen a mezőre menet és onnét jövet is így tettünk.

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

Mint kiderült: a megrendelőt Liplin Lászlónénak hívják. A 84 esztendős néni azt reméli, a felújított feszület talán ráébreszti az arra járókat: van lelkünk és Isten is van felettünk.

- Már régóta sajnáltam azt a keresztet, mert nagyon rossz állapotú volt, s megfogadtam, ha találok egy jó festőt, rendbe hozatom - mondta Liplin Lászlóné. - Arra gondoltam: akik elhaladnak a megszépült korpusz mellett, s felnéznek rá, talán szívesebben küldenek egy fohászt az ég felé. Egyébként Kiskanizsán szinte minden utcasarkon áll ilyen, az itt élők nagyon vallásosak. Én még ma is imádkozom, ha elmegyek egy előtt: Imádunk és áldunk téged Krisztus, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Régen a mezőre menet és onnét jövet is így tettünk.

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

- Már régóta sajnáltam azt a keresztet, mert nagyon rossz állapotú volt, s megfogadtam, ha találok egy jó festőt, rendbe hozatom - mondta Liplin Lászlóné. - Arra gondoltam: akik elhaladnak a megszépült korpusz mellett, s felnéznek rá, talán szívesebben küldenek egy fohászt az ég felé. Egyébként Kiskanizsán szinte minden utcasarkon áll ilyen, az itt élők nagyon vallásosak. Én még ma is imádkozom, ha elmegyek egy előtt: Imádunk és áldunk téged Krisztus, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Régen a mezőre menet és onnét jövet is így tettünk.

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

- Már régóta sajnáltam azt a keresztet, mert nagyon rossz állapotú volt, s megfogadtam, ha találok egy jó festőt, rendbe hozatom - mondta Liplin Lászlóné. - Arra gondoltam: akik elhaladnak a megszépült korpusz mellett, s felnéznek rá, talán szívesebben küldenek egy fohászt az ég felé. Egyébként Kiskanizsán szinte minden utcasarkon áll ilyen, az itt élők nagyon vallásosak. Én még ma is imádkozom, ha elmegyek egy előtt: Imádunk és áldunk téged Krisztus, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Régen a mezőre menet és onnét jövet is így tettünk.

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

Deák-Varga Dénes főépítész szerint nem sok város büszkélkedhet annyi korpusszal, mint Nagykanizsa. A szakember pár éve lajstromba vette valamennyit, mire kiderült: városszerte körülbelül 90 van. A nagyobb méretű Kaposváron csak kicsivel haladja meg számuk a harmincat.

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...

- Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála volt, de gyakran szerencsétlenségek helyszínét is jelölték így - magyarázta a főépítész. - De az is előfordult, hogy a hívő lakosság a hitbuzgalmát nyilvánította ki út menti feszületek állításával. Főleg komolyabb járványok idején vált ez gyakoribbá. A hagyomány feltételezhetően a középkorba nyúlik vissza, de igazán nagy méreteket a XIX. században öltött. A napjainkban is álló keresztek 80 százaléka ekkor készült. Sajnos, legtöbbjük mára rossz állapotba került, sok esetben ugyanis sem az önkormányzatnak, sem az egyháznak nem volt pénze a karbantartásukra. Viszont Kiskanizsán például, ahol a keresztállító családok máig helyben maradtak, hagyomány, hogy nem hagyják magukra a korpuszokat, s vállalják a felújításhoz kapcsolódó költségeket. Ez pedig igazán pozitív...