Hétvége

2009.04.11. 12:23

Kétezer éves történet - szakrális kerámia-élmény (képgalériával)

ZH - A göcseji agyagkrisztus mögé szárnyakat növeszt a ferde árnyék. A súrló fény valahogy úgy esik a rusztikus, súlyos korpuszra, hogy a vetett árnyék könnyed, égbe emelő vitorlákat formáz. Az ilyesmi nem tervezhető. Csak olyan művészekkel esik meg, akik megérdemlik.

Magyar Hajnalka

Németh János keramikusművész ilyen. Neki a spotlámpák hideg fénye is behódol. Volna is ok az áhítatra, hiszen ezúttal a zalaegerszegi művész szakrális alkotásai kínálnak élményt a Keresztury ÁMK kiállítótermében. Persze azt is gyorsan le kell szögeznünk, hogy a keramikus vallási témájú munkái hírből sem ismerik a direkt pátoszt. Megfeszítettje a lehető legtávolabb áll az éteri, illékony Krisztus-ábrázolástól, ő vaskos, darabos parasztembert láttat a kereszten. Kérges tenyérrel, munkától, kíntól merev, inas végtagokkal. S mégis oly megrendítő erejű kisugárzással, ami csak egy megváltónak lehet a sajátja. 


A Megfeszített című szobor a tárlat középpontja

A tárlaton számos korábbi munkával egyetemben szerepel egy frissen mintázott, 14 darabos stáció is, melyen ugyancsak hús-vér szereplők jelenítik meg a kétezer éves történetet. A sorozat közeli rokonságban áll az alsónemesapáti templom számára 20 évvel ezelőtt elkészített Keresztút relieffel, ám annak átdolgozott, felfrissített változata. A stációk a felújítás alatt álló Mária Magdolna Plébániatemplomban nyernek majd elhelyezést, ezt megelőzően kerültek most közszemlére a húsvét jegyében. 


Az alkotó és a barát - A Stációk című kiállítás összefoglalást nyújt Németh János keramikusművész
szakrális alkotásaiból. A hangversenyteremben látható tárlat április végéig várja az érdeklődőket

- Örömmel vállaltam a felkérést, hiszen a legszebb magyarországi Cimbal-freskókkal szerepelhetnek egy térben a domborműveim - utal a nagytemplomra Németh János, aki önköltségen teljesítette a megbízatást, ajándékba szánja a munkát. - Jövőre fejeződik be a freskók restaurálása, ezt követően kerülnek fel a stációk a lefutó oszloptestekre. Barokk műemléktemplomról van szó, próbáltam alkalmazkodni az adottságokhoz. A freskók vörösben, okkerben játszó árnyalataihoz színben jól illeszkedik a terrakotta, s a nagyobb összhang érdekében a domborművek felületén visszatörölt, fehérbe hajló tónusokat jelenítettem meg. 

Stációk - Németh János kiállítása - tekintse meg képgalériánkat ITT! 

Fotók: Katona Tibor

Lapozzon! 
A folytatásban: "A téma 2000 éves, de örök igazságokat hordoz".

OLDALTÖRÉS: keramikus2


A viszonylag kis méret miatt korongozott elemek helyett mintázással alakította a felületet, de az arányrendszer, a tömörítés módja, a karakterek megformálása a klasszikus Németh János-műveket idézi. 


Pieta – Mária akár egy dunántúli parasztasszony is lehetne

- A téma 2000 éves, de örök igazságokat hordoz - fut végig János pillantása a stációkon. - Ma is hányszor halljuk, egy-egy döntés után: mosom kezeimet, én nem így akartam, de hát a körülmények... A názáreti keresztútja is így kezdődött. Aztán, amikor vállán a kereszttel elindul, s elesik, mindig akad egy ember, aki segít. Ők ma is köztünk élnek. Nem igaz, hogy mindenki gazember, a legvadabb korszakokban is vannak együtt érző lelkek. Ez is egy bizonyság. Amikor másodszor elesik, két ember összesúg felette... Olyan jellemző, nem? Kitárgyalják az ítéletet. Vagy amikor a keresztre szegezik. A két alak egyikét úgy ábrázoltam, hogy kivigyorog a képből. Hiszen hány szadista, cinikus pribék hajt végre rémületes tetteket ma is. Örök igazságok ezek, melyeket a saját nyelvemen tolmácsolok. Nem korhű jelmezekbe bújtattam a figurákat, a pieta jeleneten tulajdonképpen egy dunántúli parasztasszonyt látunk, a balatonfelvidéki temetőszobrok nőábrázolásaiból vettem a mintát. A Golgotán ugyanúgy, egy kendős néni siratja a fiát, akár göcseji is lehetne. Hiszen az allegória a lényeg, s az, hogy a keresztút milyen gondolatokat sugall ma az emberi sorsról.


Másodszor esik el – az emberek összesúgnak felette

A 75. születésnapját nemrégiben ünneplő keramikus nincs új feladat híján. Augusztusban avatják Krosnóban - Zalaegerszeg lengyelországi testvérvárosában - egy most készülő domborművét, ami a két nép történelmi barátságának, összetartozásának állít emléket. Az alkotás egy-egy kisplasztika változatát március végén kapta ajándékul Sólyom László és Lech Kazynski köztársasági elnök, akik a lengyel-magyar barátságot ünneplő, jelentős zalai részvétellel zajló rendezvény vendégei voltak Krosnóban. 


Keresztre szegezik – az egyik alak kivigyorog a képből

- Holdsarlón, csillagok közt álló madonnát terveztem, ő tartja a két országcímert. A főalak köntösén tölgyfa bontakozik. A szimbólum egy lengyel költőtől származik, aki 1849-ben közös gyökérből táplálkozó, létük során örökké összefonódó tölgyfákhoz hasonlította a magyar és a lengyel nép történelmét. Ezt örökítem meg, egy kis zalai ízt is cseppentve az élményhez. Mivel Egerszeg Krosno legrégebbi testvérvárosa, a tölgy lombkoronájában a megyeszékhely címere is megvillan.

Stációk - Németh János kiállítása - tekintse meg képgalériánkat ITT! 


Fotók: Katona Tibor

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!