Miklosovits László grafikusművész tárlata Zalaegerszegen

Maga a művész - ahogy a szignókon olvashatjuk, Mike - és több ismerőse jelezte előre a tárlatot ajánló dr. Kostyál László művészettörténésznek, hogy meg fog lepődni a kiállításon, amikor meglátja a képeket. S valóban, valami újszerű, színes világ nézett szembe a helyi múzeum tudományos igazgatójával, aki régi ismerőse Miklosovits László grafikusművész munkásságának. 

- Nem ezt szoktuk meg tőle. Elsősorban a nagyrészt monokróm illusztrációi kísérték végig az útját, ám most az utóbbi években készült színes, és nagyon összetett tartalmú képekkel ugyancsak találkozhatunk. Sok alkotása mindannyiunk lelkében húrokat pendít meg. Magáról és magunkról is sok mindent elárulnak – fejtette ki a művészettörténész. - Egy korábbi interjújában Miklosovits úgy fogalmazott, hogy művészete olyan, mint a bejgli: egymásra rétegződött mondanivalókat tartalmaz. És valóban, fellelhetjük benne egyrészt a különféle 20 századi stílusirányzatokat, másrészt pedig a társművészeteket is, például a zenére utaló motívumokat, ami sokat jelent, fontos elem az életében. Az irodalom alapvető, gondoljunk a nagyobb lélegzetvételű Márai és Arany sorozatokra. Az illusztrációi önálló mondanivalóval és tartalmakkal kiegészítik, értelmezik az adott irodalmi művet. Találunk számítógép segítségével kicsit „megbűvölt”, fotográfiából kiinduló alkotásokat is. A grafikákat leszámítva a képek voltaképpen digitális printek. Gyakran olyanok, mintha a színes kompozíciót negatívban látnánk. Él a korunk által nyújtotta technikai lehetőségekkel. Látásmódjuk izgalmas és sajátos, nem a tapasztalati, hanem egy belső, emóciókat és emlékfoszlányokat vizualizáló szférát állítanak elénk – jellemezte dr. Kostyál László a munkásságát. 

Németh János segítette a fiatal művészt

Dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg díszpolgára köszöntőjében felidézte: Miklosovits László 1944-ben született Zalaegerszegen, ám nem kényeztette el a város. Kisgyermekként édesapját, majd 16 éves korában édesanyját vesztette el. A nehézségeket legyőzve igyekezett jövőt teremteni magának. Két könyvében is hosszan ír az 50-60-as évek Zalaegerszegéről, Retro című könyve felér egy mesterien megírt és illusztrált történelmi tanulmánnyal. 

- „Hogy megvehesse az ecsetre valót” Németh János keramikusművész maga mellé vette máz-előkészítő műhelyébe. Németh Jánost a rajzi kifejező ereje fogta meg a fiatalban; “nem azt rajzolta, amit lát, hanem amit éppen akkor a dolog felidéz benne”. Később pedig így nyilatkozott róla: “az ő lapjain az üres felületek is legalább olyan értékűek, mint a belerajzolt részletek”. Már 18 éves korában karikatúrái jelentek meg a Zalai Hírlapban, egy csoportos kiállításon is részt vett, de a város nem nyújtott megélhetési lehetőséget számára. S mint akkoriban annyi tehetséges, de problémás barátja, ő is elhagyta Zalaegerszeget és Budapesten próbált szerencsét – idézte fel dr. Gyimesi Endre. 

Miklosovits Lászlóra Nagy László figyelt fel

Budapesten Nagy László figyelt fel a tehetségére, felkarolta az ifjút, aki sorra ismerte meg a magyar irodalom nagyjait. Lassan keresett illusztrátor, könyvtervező lett, miközben felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Alapba, s számos könyvkiadónak (Európa, Magvető, Móra, Szépirodalmi) és irodalmi lapnak lett munkatársa. Zalaegerszegen 1998-ban volt önálló kiállítása, amit még három követett (2008, 2010, 2013). Ugyancsak meghatározó volt találkozása Keresztury Dezsővel, akinek köszönhetően figyelme Arany János felé fordult. Keresztury esszét is írt Miklosovits művészetének egyik kiemelkedő, a világszerte ismert magyar irodalmár műveit illusztráló könyvéhez.

Megjelent a KépBirodalom című albuma

A legújabb, a KépBirodalom című albumát Kiss Gábor főkönyvtáros mutatta be a zalaegerszegi rendezvényen. A könyv az 1974–1994 között megjelent irodalmi hetilapban, a Rakéta Regényújságban megjelent ezernyi rajzából válogat. A Rakéta folytatásos regényeket, elbeszéléseket, emlékiratokat, útleírásokat, színes riportokat közölt magyar és külföldi szerzőktől. A kiadvány a Keresztury VMK gondozásában jelent meg, létrejöttét több zalaegerszegi vállalkozás, a helyi, a ceglédi, az albertirsai önkormányzat és a Pannon Írók Társasága támogatta. 

Miklosovits László munkássága sokrétű, ám felismerhetően egyedi, előszeretettel ötvözi a különféle technikákat (linómetszet, rézkarc, szitanyomat, digitális nyomat). Ő maga a kiállításon úgy fogalmazott, elérkezett az idő, hogy méltóképpen búcsúzzon el kedvenc városaitól. Zalaegerszegi kiállítása előtt Arany János-válogatást vitt Nagyszalontára, majd kiállítása nyílt Cegléden, szeptemberben Kolozsváron láthatják az utóbbi évek terméseit, s végül az otthon, Albertirsa következik. Miklosovits László többször állított ki Pozsonyban, Kolozsváron, Nagyváradon, Nagyszalontán és Varsóban. 2022-ben Kassán nyílt állandó kiállítása Márai Sándor egykori családi otthonában. A hazai közgyűjtemények közül a győri Xantus János Múzeumban, a ceglédi Kossuth Múzeumban és a Göcseji Múzeumban találhatók művei.