Váczy Zoltán a kvártélyházi előadások fényeit vezényli

Ezt Váczy Zoltán fogalmazta meg, aki világosítóként veszi ki részét a kvártélyházi előadásokból. Míg idáig jutott, számos helyen megfordult, de nem érezte jól magát, így kapóra jött neki 2002-ben a Hevesi Sándor Színházban kínálkozó állás. Villanyszerelői szakmáját később a színművészeti egyetem szakirányú képzésével egészítette ki.

– Mindenhez érteni kell, ami árammal működik és fényt bocsát ki. Ennek pedig az eszközök ismerete az alapja, ami csak több év alatt sajátítható el, és sose lehet a tanulást abbahagyni, mert a technika folyamatosan fejlődik. Például már megjelentek az intelligens robotlámpák is a színház világában – mondta. – Az eltelt években a tájelőadások alkalmával volt lehetőségem más teátrumokban is körülnézni, mi a középmezőnybe tartozunk – fogalmazta meg.

Szólt arról is, hogy a kvártélyházi előadásokon közel másfél évtizede számítanak a tudására.

– Itt a nagyszínházhoz képest kevesebb eszközzel dolgozhatunk, kisebb a tér, és ez a lehetőségeinket is behatárolja. Ezt kell összehangolnunk aztán a rendezői elvárásokkal, amire általában a próbafolyamat vége felé jut csak idő. Persze előtte is figyeljük, mi zajlik a színpadon, ahogyan formálódik, születik az előadás, és igyekszünk fejben már felkészülni, hogy mit kell majd hozzá megvalósítanunk. Előfordult az is, hogy a javaslatunkra változott a jelenet, mert az eredeti rendezői elképzelés szerinti helyen a színész nem volt bevilágítható megfelelően – magyarázta. – Miután összeállt a világítás forgatókönyve, jelenetenként beprogramozzuk a technikát, amit aztán az előadáson a potméterekkel telezsúfolt pult mögött ülve vezényel le a világosító.