Színpadon az Indul a bakterház című falusi bohózat

A nézők legtöbbjének biztosan lesz előképe a történetről, hiszen a regény alapján 1979-ben készült tévéfilm kultikus darabja a hazai mozgóképkultúrának. A zalaegerszegi színház elkötelezettjei pedig emlékezhetnek a 2002-es előadásra, melyben Eperjes Károly alakította a baktert Bereményi Géza rendező instrukciói alapján.

- Minek tulajdonítható a történet időkön, korokon túli sikere? – kérdeztem a kedd esti próba előtt Böhm Györgyöt, akinek a művészetét jól ismeri a zalaegerszegi közönség, hiszen majdnem minden évben találkozhattunk egy-egy emlékezetes rendezésével. Legutóbb A tanút láthattuk az ő felfogásában, korábban többek között A kőszívű ember fiait, a Cigánykerék című zenés játékot, az Evitát, a Csókos asszonyt. 

-A fergeteges humor, a bája, a szeretnivalósága a legfontosabb eleme, ami az abszurdon, a groteszken, a burleszken keresztül ér célba ebben a darabban – mondja a rendező. – Fura a dolog, hiszen a két világháború közötti mélyszegénységet, az akkori ügyeskedést ábrázoló alkotást emlékezetessé mégis a tévéfilm tette. A színpadi változatot a kilencvenes évek elején a Budapesti Kamaraszínházban a felkérésemre készítette Tímár Péter. A zalaegerszegi előadás lényegét abban látom – és most egy idézet következik -: „a realizmus ellenében a rendezés a fő jellemzője az elrajzoltság, a felvállalt színházi jelleg”.

- Tudjuk, hogy az Ön rendezései valóban felvállalják a színházi jelleget, nem a valóságot látjuk, még a hagyományosabb darabok esetén sem. És így van ez akkor is, amikor a szövegkönyv maga is erősen ironikus?

- Felerősítem az iróniát például egy tűzoltózenekarral és még rengeteg dologgal, de nem szeretném előre lelőni a poénokat. Remélem, megvalósítjuk a Susan Sontagh által leírt camp jelenséget, amikor valami már annyira sok, hogy új minőséggé válik.

- A banyát egy táncos alakítja…

- A színpadi fizikai igénybevétel miatt döntöttem így, hiszen a mozgás komoly erőtétel lesz. A Banya és Bendegúz, az agyafúrt, csavaros eszű kiskamasz kettősének a viszonya is igényelte ezt a megoldást. A rengeteg esés, kelés, gurulás, kergetés, verés nagy fizikai terhelhetőséget kíván. 

- Mire figyeljük a sok-sok ötlet között?

- Mindenre, de főleg arra, hogy jól szórakozzunk és jól érezzük magunkat. 

Az Indul a bakterházban Bendegúzt kettőzött szereposztásban láthatjuk, Besenczi Zsongor és Kovács Dávid alakítja a szabadszájú gyereket. A Baktert Besenczi Árpád, Toppancsot Kiss Ernő (Jászai-díjas), Borcsát Debrei Zsuzsanna, a Banyát Cseh Richárd, a Piócást Farkas Ignác (Jászai-díjas) alakítja. A két csendőrt Hertelendy Attila és Fritz Attila kelti életre, Buga Jóskát Szakály Aurél, Rozit Kovács Virág, a marhakereskedőt Farkas Gergő, Rozi apját Andics Tibor. A tűzoltózenekar zenészei: D. Varga Ádám, Görög Ferencz, Hertelendy Attila, Jens Christian Clausen és Schüttönhelm Tibor. A díszletet Michac Gábor, a jelmezeket Túri Erzsébet tervezte, a mozgást Bakó Gábor, a zenei vezető Máriás Zsolt.

Böhm György novemberben a budapesti Orfeumban rendezi a Bonnie és Clyde című darabot, melyet a zalaegerszegi származású Galambos Attila írt, azután a Veres1 Színházban a Tombol az erény című francia komédia vár rá. 

Mivel Böhm György a zalaegerszegi színház alapítói közé tartozik, s ott volt a születésénél, a kezdő társulat tagjaként, a teátrum 40. évfordulója is szóba kerül a beszélgetés során.

-Pont 40 évvel ezelőtt, október 11-én, szerda este 20 óra nulla nulla perckor kezdődött a színházavató díszelőadás. Úgy érzem, mintha nem 40 éve lett volna, hanem mondjuk tegnap. Ezzel együtt magamat sem érzem annyinak, mint aki felett elment ez a 40 év.  Az idő persze halad, de úgy döntöttem, rajtam nem fog – nevet, hozzátéve, hogy természetesen itt lesz a vasárnapi gálaesten, mely a negyven zalaegerszegi színházi esztendőt ünnepli.