Bőszoknyák és gyöngyösneccek a Thúry György Múzeumban

A Thúry György Múzeum Fő utcai épületében csütörtökön nyílt meg a "Minél cifrább, annál szebb" – A bőszoknyás-gyöngyösnecces népviselet Zalában című időszaki kiállítás.

Benedek Bálint

A színvonalas gyűjteményt méltatta Cseresnyés Péter (balról), Gyanó Szilvia, Vidák Tünde, dr. Száraz Csilla, Csapláros Andrea és Balogh László

Fotó: Szakony Attila

A tárlatot stílusosan a kanizsai VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház Pántlika Néptánccsoportjának előadása nyitotta meg, a fellépők gyöngyösnecc fejfedőben és hagyományos népviseletben adták elő műsorukat. A vendégeket dr. Száraz Csilla múzeumigazgató köszöntötte. Elmondta: a tárlat megvalósításához közel 25 millió forinttal járult hozzá a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma. A tárlat kurátora, Gyanó Szilvia néprajzkutató sokat tett azért, hogy ilyen színvonalas gyűjtemény kerüljön a látogatók elé.

- Mindannyiunknak fontos az örökség, amit mi a saját identitásunknak tudunk - fogalmazott köszöntő beszédében Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő. - Jó érzéssel tölt el bennünket, ha magyar díszítést, motívumot látunk, hiszen legbelül érezzük, hogy a miénk. Ezt az őseinktől örököltük, találkoztunk vele a barátaink, családunk körében és láttuk a történelemkönyvekben. Egy ilyen kiállítás figyelmeztet: ne feledkezzünk meg a tradícióinkról és adjuk át az utánunk következő generációnak.

Kanizsai múzeumban gyöngyösnecc-kiállítás

Fotók: Szakony Attila

A gyöngyösnecc a Zalakomár környéki falvak ünnepi női fejdísze, amelyet ünnepnapokon, a templomban és bálokon viseltek az asszonyok, sokszor a fejkendő alatt.

Balogh László polgármester számára is fontos a hagyományápolás. Mint megnyitójában megjegyezte: e kiállított főkötők, gyöngynecces és bőszoknyás viseletek nem holmi textíliák, hanem nagyszüleink világának történetmesélői, melyek segítségével a történelem szólítja meg a látogatót. Megszemlélve egy-egy gyöngynecces főkötőt, azt érezhetjük, hogy ezek divatos és cifra leszármazottai olykor jelen vannak még mai világunkban is, hiszen a konty viselete még ha átváltozott formában is, de ma is dísze a menyasszonynak a házasságkötéskor.

A gyöngyösnecc alapja egy színes – bordó, lila, zöld vagy barna – bársonyból vagy selyemből sablon alapján kiszabott anyag, amelyet gazdagon televarrtak zabgyönggyel, vágott gyönggyel és flitterekkel. (A neccek alapjául szolgáló bársonyt nemegyszer az ünnepi bársonyszoknyák kötény által eltakart első részéből szabták ki.)

Ezután Csapláros Andrea, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke mondott köszönetet a kormány a Nemzeti Kulturális Alapnak, a múzeumoknak és a vidéki telephelyeknek nyújtott, 3,5 milliárd forintos támogatásáért.

- A századforduló óta, amióta a múzeumi világ létezik, még soha nem jutott ekkora összeg a kiállítások megszületésére, a régi gyűjtemények felújítására - fűzte hozzá.

Vidák Tünde, a Marcali Múzeum igazgatója, néprajzkutató méltatta a gazdag gyűjteményt, aminek összeállításakor Gyanó Szilvia kurátor igyekezett a lehető legátfogóbb képet adni a bőszoknyás-gyöngyösnecces viseletről. Egyfajta időutazásra hívja a látogatót a 2024 végéig látható tárlat.