Válaszokat keresnek az élet és a képzőművészet nagy kérdéseire

Becskei Andor szobrászművész és Gál Barbara grafikusművész 2017-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Andor vajdasági magyar, Barbara zalai származású. A pár 2020 nyarán költözött Magyarszerdahelyre, azóta tagjai a Kanizsai Képző- és Iparművészek Egyesületének is. Tízéves együttműködésük alatt hasonló irányvonalak mentén kerestek válaszokat a képzőművészet és az élet kérdéseire egyaránt. Az útkeresés és a kettejük közti csendes diskurzus vizuális lenyomata a Epigramma című kiállítás. Az összefűződő szobrok, grafikák és fotók olyanok, akár a rövid, tömör epigrammák. Ezen "költemények" elő- és utótagjaiban felfedezhető párhuzam, párbeszéd, közös pont, egy kérdés, vagy épp egy felelet.

– Alkotótevékenységem középpontjában a komplex vizuális élmény és annak érzékenyítő hatása áll – fogalmazott Andor. – Szobrászként foglalkoztat, miként lehet jelen a természetesség az ipari alapanyagokból létrehozott, művi, precízen megmunkált tárgyban. Ennek nyomán munkáim többségét
erős kettősség jellemzi. Az acél ridegségét feloldja egy organikus forma. A természetben megtalálható, ismerős motívumokat átértelmezem, így ezek határozzák meg az aktuális irányt.

Hozzátette: a munkák létrehozásának menete különösen meghatározó. Hosszadalmas és összetett folyamat, mely a precizitás és monotonitás nyomán erős meditatív állapotot eredményez. A korrodáció, vagy a hegesztés által generált hő egyedi torzulása segíti elő a munkafolyamat lezárását és a végleges szoborkép kialakítását. Az akkurátus munkafolyamat, a monotonitás és a türelem hármasa segíti elő az átszellemült alkotómunkát és belső egyensúlyt.

– Szobraimmal ezt az általam megélt összhangot szeretném közvetíteni a műélvező felé – fűzte hozzá. – Fontosnak tartom, hogy a plasztika a néző számára is megidézze a változásban lévő anyag látványát.

Andor párja, kislányának édesanyja, Gál Barbara szemléletmódjában központi szerepet tölt be a hagyományok tisztelete és továbbéltetése, emellett vonzza a kísérletezés, az esetlegességekben rejlő szépség és játék.

– A grafika és fotográfia területén szerzett tapasztalat, a manuális és klasszikus művészeti technikák ismerete alapot biztosít a kísérletezésnek – mesélte. – A képalkotás folyamán az elsődleges célom a valóság egy szeletének leképezése a finom részletek hangsúlyozása által. Képeim a természettel szembeni alázat, a belső harmóniára való törekvés, a szakralitás és az ösztönös kapcsolódás lenyomatai. Előszeretettel nyúlok vissza klasszikus fotóművészeti képalkotó eljárásokhoz (cianotípia, argentotípia, fotogram), majd az így elkészült alapot képgrafikai technikákkal tovább gazdagítom. Egy-egy kísérlet és szokatlan megoldás új irányt nyit előttem, azonban előfordul, hogy nem várt behatás ékelődik a folyamatba. Az analóg fotográfiák készítése esetén az exponálás és előhívás egyaránt saját munka.