Emberi sorsok mögé láthatunk a kanizsai zsidó hitközség tárlatán

A helyi zsidóság hitéleti és családi emlékeiből nyílt kiállítás szerdán a Nagykanizsai Zsidó Hitközség Fő utcai épületében. A régi fényképek, hivatalos dokumentumok mellett olyan megdöbbentő és az emberi lélekre  elemi erővel ható tárgyakat is láthat az érdeklődő, mint a ruhákra varrt Dávid-csillag vagy az auschwitzi haláltáborból származó tálak s egyéb használati eszközök.

A kiállítás megnyitóján Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész két dalt is előadott, melyek egyfelől saját emlékeiből táplálkoznak, ugyanakkor Nagykanizsához is kötődnek, hiszen mint azt a művész elárulta: anyai nagyszülei éppen a kiállításnak helyet adó épületben házasodtak össze, s édesanyja is a dél-zalai városban élt hosszú ideig.

A személyes vallomást követően dr. Székely István, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Lévai Ibolya alelnök  a kiállítás ötletéről szólva elárulta: a Covid-járvány ideje alatt némileg sikerült felújítani a Fő utcai épület egy részét, így arra gondoltak, hogy a megszépült termek egy kiállításnak is helyet adhatnak.

A megnyitón jelen volt Balogh László polgármester is, aki emlékeztetett: volt korszak, mely a zsidóságot, a kanizsai zsidó közösséget, vallást és hitet, embereket és életeket nyom és jel nélkül kívánta felszámolni. Ez a trauma velünk él, de fel kell mutatni azt a hitet is, ami a megmaradásban vezérelte a közösséget.

Ezt követően Radnóti Zoltán, az újbudai Bét Sálom Zsinagóga főrabbija beszélt a Tórában szereplő s az emlékezés különböző mélységeit jelentő törvényekről.

Végül Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke szólt, aki úgy fogalmazott: Nagykanizsa városa is számos zsidó emléket őriz, ilyen például a 200 éves klasszicista zsinagóga, a hajdani Kaszinó épülete.

A kiállítás előzetes egyeztetés alapján – nagykanizsaizsidohitközsé[email protected] – látogatható.