Babaesketéssel zárták a farsangot a csesztregiek

Az 1900 évek elejére tehető a településen ma is élő hagyomány, hogy az ott élt, ügyeskezű mesterember, Varga János által készített két szalmabábot - lány- és fiúbabát - összeházasítottak, s az „ifjú párt” kocsikerékre kötve vitték végig a községben egykor lóval húzva, most pedig már kistraktorral.

Kopecskóné Kocsis Judit, a Falubarát Egyesület titkára elmondta, hogy Varga János egykor talán látta egy farsangi karneválon ezt a szokást, melynek hagyománya él Erdélyben, és felelevenítik például Ptujban is a helyi nagyszabású farsangi forgatagban. 

- Egy ideig alvó dolog volt ez Csesztregen, majd az 1960-as években egy kis csapat felkarolta, aztán némi kihagyás után az 1989-ben megalakult egyesületünkkel újra felelevenítettük. Akkor nászmenetként kísértük végig a babákat a faluban - mondta. - A maskurázás - és nem maszkázás - az egyik legfontosabb programja a falunak, a családok várják este a beöltözött maskurákat, illetve nap közben a helyi gyerekek kapcsolódnak be a programba. 

Bedő Róbert,  Csesztreg polgármestere arról beszélt, hogy igyekeznek a farsangi hagyományt életben tartani, az önkormányzat és a falubeliek közösen a Falubarát Egyesülettel. Megtartják évről évre Varga János babáinak esketését, illetve a falu lakosságát is ösztönzik, hogy a mai rohanó világ feladatai mellett vegyenek részt a maskura nap programjában. Délelőtt a bölcsődések, óvodások járták körbe beöltözve a falut, illetve égették el a kiszebábot, hogy ily módon jelképesen elűzzék a telet. 

A nap további részében a babák esketését követően pedig az iskolások is bejárják a falut. A szervezők célja, hogy a falu lakossága jól érezze magát, akiknek kedvük van beöltözve látogassanak el a fogadóházakhoz, ahol itallal, étellel kínálják a maskurákat és jókedvvel köszönik meg a látogatást. Este pedig máglyagyújtással zárják a napot.