Az író szereti hőseit - Balaton László első novelláskötete

Így most van egy karcsú, kedves kötetünk, amiben a zalaegerszegi kertvárosi emberek magukra ismerhetnek, de főleg azok, akik a a XX. század utolsó évtizedeiben ott nőttek fel, éltek, szerettek, keresték a boldogságot, elviselték a szomorúságot. Olyanok, ahogy Balaton László, első prózakötetét megjelentető zalaegerszegi író látja őket. Sokat gyűjtögetett. Mindentudó csendességgel raktározta a kockaházak, utcák, garázsok, parkok, fák, hónapok, napok hordalékát.  Figyelte a vidám gyerekek, egykedvű öregek, szépséges lányok, bús férfiak sokféleképpen egyedi életét. Persze a magáén csorgatva át a "sorsanyagokat". Képessége, hogy kis foszlányok mögé látva-érezve teljes életképet tud rajzolni, mozaikokból metszett arcot ad a szereplőinek.

Kezdjük az elején. Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár a könyv bevezetőjében írja: "A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár 2018. februárjában indította el, az intézményi honlaphoz kapcsolódóan a Deák+kert irodalmi portálját. Ötletgazdája és első szerkesztője az azóta tragikusan elhunyt Tóth Imre költő volt; jelenleg Kocsis Tamás és Gyenes Imre szerkesztik. ... Megfogalmazódott  az ötlet, hogy könyvsorozatot indítsunk e szerzők műveiből, Deák+ kert könyvek címmel. A sorozat első tagja Balaton László korábban, részben a Deák+kert oldalain megjelent írásaiból készült novelláskötete."

A cím is sejteti, Balaton László bátran felvállalja az irodalmi hatásokat, például Krúdy Gyuláét, Tar Sándorét, Bólya Péterét, Hajnóczy Péterét, Mándy Ivánét. A tipikus városi hang ezzel együtt vegyül a falusi emlékek elevenségével. Mint a decemberi kötetbemutatón ő maga elmondta, köddé váló nemzedékek után nyúl, mielőtt végképp feledésbe merülnének, a lakótelep családjai, kocsmába, meccsre járók, lelátókon, de inkább a büfében időző focirajongók alakjai, a faluról a városba került asszonyok házak közti kertészkedése, az iskolai vakáció rekkenő hőségében parkokban életet játszó srácok első csókjai. Az anyjával élő portás, aki végre viszonzottan lehet szerelmes, az elvált, magányos apa, akit szenteste mégis meglátogatnak a gyerekei... vagy csak képzeli? Balaton László írásai ráérősen haladnak végük felé, de az elrontott életek előtárása szinte mindig tartogat az olvasó számára olyan, minimum kettős elágazást, amin felnézve a könyvből, elgondolkozhat: hogy is van ez? Szerzőnk óvakodik a túl drámai megoldásoktól, végkifejletektől, történetmesélése is meseszerűen optimista. Vagy szereti annyira alakjait, hogy egérutat kínáljon a szűkösen szürke, egyszerűségében kisszerű életükből?  Mindenkinek lehet esélye a szerencsére? A végső tragédia elriasztja? A mamutfenyőnél történt baleset mindenesetre előrevetíti a dráma iránti vonzódást. A befejezetlen befejezésekhez pedig kifejezetten vonzódik.

A civilben múzeumi munkatársként dolgozó, teológiai tanulmányokat folytató író technikája a mikrovilágot néha túlságosan részletezően pásztázza, a megfigyelések a külsőből nyert tudást fordítanák belső emberi tulajdonsággá. Az élettöredékeket nekünk, olvasóknak kell összeraknunk kopott kabátból, garázsablakon átsejlő akkurátus befőttekből, munkahelyről hazavitt kakaós bögréből.  Sőt, egy elhallgatott evangéliumi sor, vagy a bégel (perec) le nem írt receptje is nyugtalanná tehet bennünket. A korszakot az új generáció számára már alig értelmezhető tárgynevek jelölik ki: Ikarusz busz,  Lehel hűtő, Trapper farmer, Márka üdítő, Glóbusz konzerv. Az "alsópolcos" - silány - bor persze a mai tizenéveseknek is ismerős. Mármint abban a - humorral rezignáltan átlengő -  szubkultúrában, amelyben olyan otthonosan mozog Balaton László. De a magyar lakótelep, városrész kisiklott életű lakóinak nagyregényét még várjuk, talán meg is kapjuk hamarosan.  Addig ajánlom a tizenöt novellát, ebben a sorrendben, vagy akár fordítva olvasva: Szenteste , Mamutfenyő, Körkapcsolás, Az utolsó vakáció,  Pongyola,  Dombalja,  Farkasok,  Nagyszünet, Minden reggel, A könyvtetű,  Szürke szatyor, Út „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment.” Lk 10,25-37,  Füst Milán trónja,  A licit,  Bögrék.

A Kert és város - Ködlovagok a flaszteren című, a mondandót fotókkal alátámasztó könyvet Gyenes Imre, Kocsis Tamás és Tóth Renáta szerkesztette, Orbán Ildikó tervezte, a kiadását támogatta Böjte Sándor elnök, Pro Zalaegerszeg Kulturális Egyesület, Papp Tamás, Zalaegerszeg Kultúrájáért  Közalapítvány, és a Zalaegerszegi Könyvtárpártoló Alapítvány. Kiadó: Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár.