Verancsics Faustus

2023.01.29. 15:30

A dalmát származású polihisztor repülős története

Veszprémi várkapitányként és egyházi méltóságként is műszaki berendezéseken törte a fejét.

Mihovics József

Verancsics 3 A neki állított emlékmúzeum bejárata Prvic szigeten. A háttérben szintén a Homo volans

Az Európa Kulturális Fővárosa (hét végi) nyitó programjának igazi látványossága volt a repülő ember figurája. A grandiózus animáció Veszprém belvárosában, épületek között kifeszítve tárult a látogatók elé. Így hívták fel a figyelmet a reneszánsz korszak nagy alakjára, Verancsics Faustusra, aki alkotó életének fontos szakaszát töltötte Veszprémben. Személyéről a nyitóünnepség díszvendége, a horvát köztársaság elnök is megemlékezett. Az államfő úgy találta, hogy a polihisztor életműve az európai szellemiség mintájául szolgál, nyelvismeretének köszönhetően (hét nyelven beszélt!) túl lépett saját országa határain, példát mutatva a népek közötti előítéletek felszámolásában.

Repülő ember képében Veszprém belvárosában

De ki is valójában Vrančić (magyarul Verancsics, elkerülendő a mássalhangzó torlódást)? Tevékenységéről a horvát enciklopédia is részletesen beszámol, de a róla szóló magyar szakirodalom is bőséges. Nevezik veszprémi da Vincinek is. A dalmát Šibenikben látta meg a napvilágot nemesi családban. A tengerparti város akkoriban a Velencei Köztársaság fennhatósága alatt állt. Kisgyerekként, „nehogy a szülőföldjén elvaduljon”, Pozsonyba került a püspök nagybátyjához, Verancsics Antalhoz (1504-1573), aki korának nagy gondolkodója volt, később esztergomi érsek lett. Istápoltja ebben a szellemi közegben szívta magába a műveltséget, szerzett tapasztalatot politikából, teológiából és műszaki tudományokból. Otthonról is volt mit magával hoznia; apja kedvtelésből verseket írt. Az ifjút 1568-ban a padovai egyetemre küldte a rokon főpap, aki korábban szintén ott tanult. Akkoriban ez volt az egyik legkiválóbb európai univerzitás. Tanulmányait befejezve Faustus visszatért Pozsonyba, ahol rendezte időközben elhunyt nagybátyja iratait és megírta annak életrajzát.

Bronz emléktábla  a Veszprémi Várban, ahol szinén repülő ember képében ábrázolják.

Nagy fordulatot hozott életében 1579 ősze, amikor huszonnyolc évesen kinevezték veszprémi várkapitánnyá, valamint a Zala, Somogy és Győr vármegyei püspökség birtokainak kormányzójává. A bakonyaljai település várában, a Hősök Kapuja mellett neki állított bronz emléktáblán a neve alatt ez áll: „1551, Sibenik - 1617 Velence”, majd még ennyi: „humanista, polihisztor feltaláló, szótáríró és történetíró” Alakját a vár urához képest szokatlan formában ábrázolják: ejtőernyős képében tűnik fel. Ez élete egyik fő művére utal, amely itt fogalmazódott meg benne. Katonaként olyan technológiai problémák foglalkoztatták, amelyek műszaki megoldást igényeltek. Az ejtőernyő gondolata először Leonardo da Vincinél jelent meg. Ezt fejlesztette tovább Verancsics, sőt a gyakorlatban ki is próbálta. Egyes vélekedések szerint végzete is ez lett, midőn Velencében több sikeres kísérlet után halálos balesete érte. A Homo volans (repülő ember) segítségére tulajdonképpen négyszögletes vitorlavászon szolgált, ennek sarkaihoz erősített kötelek segítségével ereszkedett alá a magasabb épületek tetejéről. A szerkezet ötlete abból a kívánalomból fakadt, hogy a vár őrzői milyen úton-módon oldhatnának kereket, ha az ellenség bekeríti őket.

Részlet az általa összeállított   ötnyelvű szótárból

Legfontosabb munkájának a Machinae novae (Új gépek) című művét tartják, ami közvetlen halála előtt, 1616-ben jelent meg Velencében. Ebben foglalta össze egy híján hatvan találmányát, rajzokkal illusztrálva azokat, valamint több nyelvű leírásokkal kiegészítve. Többek közt olyan eszközökkel foglalkozott, mint a szélturbina őse, a tengeri ár-apályra alapozott vízimalom. Nem kerülték el a figyelmét a hadászati célokat szolgáló hídszerkezetek. Ezzel kapcsolatosan egy rövid idézet tőle: „Ezt a hidat azért nevezzük vashídnak, mert a folyó partjain épült két tornyot összekötő számos vasláncon függ.” Tulajdonképpen nem más ez, mint a függőhíd, amelynek első változata csak 200 évvel később épült meg. Találmányainak listáján szerepelt még a szőlő- és olajbogyó prés vagy a búzarosta. Kimondottan a velenceiekfigyelmébe ajánlotta a szivattyúkat, a markolókat és más vízemelő gépeket. A leírások több kiadást értek meg az évszázadok során. Aktualitásukra utal, hogy 1965-ben Németországban, 1968-ban Itáliában, 1985-ben a Magvetőnél magyarul is megjelentek, majd Horvátország önállóvá válása után 1993-ben Zágrábban.

A Velencében 1595-ben kiadott  ötnyelvű szótár borítója

Életének utolsó éveiben már csak a tudományos munkáival foglalkozott. Összeállította „Európa öt igen nemes nyelvének a szótárát”. Az öt eminens nyelv a latin, az olasz, a német, a horvát és a magyar. Ezt a horvátok az első, magyarok a második legrégibb nyomtatott szószedetként tartanak számon. A gyűjtemény 5400 kifejezést tartalmaz abc-betűrendben. Külön érdekessége, hogy a függelékében 400 horvát és magyar hasonló szópár található, amelyben etimológiai alapossággal a szlavizmusokra mutat rá. A szerző érdeme, hogy munkájával megalapozta a magyar szavak egyfajta írásmódját, egyebek mellett ő használta először a cz-t. A kiadvány a mai szótári elvárásoknak is tökéletesen megfelel: a főneveket alanyesetben, az igék főnévi igenév formájában tüntette fel.

A horvát szavak többsége a dalmát ča- nyelvjárásnak felel meg, de vannak benne a zalai horvátok körében honos. kaj-dialektushoz tartorozó kifejezések is. Faustus családi nevéből is kitűnik balkáni vérvonala. Saját anyanyelvét dalmátnak nevezte. Úgy vélte: ez, együtt a horváttal, szerbbel és bosnyákkal azonos tőről fakad, a szavak, kifejezések sokban hasonítanak egymásra.

Verancsics élete során különböző hivatalokat és egyházi tisztségeket viselt. II. Rudolf császár királyi titkárává emelte. Diplomataként szolgált Pozsonyban, Bécsben és Nagyszombaton. Sok időt töltött a prágai Hradzsin fellegvárban, ahol európai hírű művészek és tudósok társaságában tevékenykedett. Ekkor nősült meg, házasságból két gyermek született. Felesége halála után, 1594-ben lemondott a világi tisztségeiről és Velencébe utazott egyházi szolgálatra. Pályája itt is gyorsan felfelé ívelt, három éven belül kinevezték csanádi püspöknek, ám hivatala a török hódoltság idején csak papíron létezett. Egyházi méltóságként többször megfordult a Szentszéknél. Folyamatos kapcsolatban állt Pázmány Péter esztergomi bíborossal, egyházi íróval, a magyarországi egyház megújítójával. Johannes Kepler német matematikussal és csillagásszal is levelezett. Itáliában a barnabiták szerzetesrendhez csatlakozott. Ők Szent Barnabástól kapták a nevüket. Céljuk az volt, hogy példaadó élettel előmozdítsák „a klérus vallásos szellemét, s a laikusokat visszavezessék az erkölcsös élethez”.

Verancsics Faustus csanádi püspökként, ám főpai hivatalát  a török hódoltság idején csak paípíron tölthette be

Emlékét Dalmáciában, Veszprémben, Pozsonyban, Prágában, Itáliában és számos más helyen a mai napig őrzik. Szülőhelyéhez közel, a Vodice városával szemközti, Prvić nevű kis szigeten található a tiszteletére 2012-ben kialakított emlékközpont, amely a kiállított makettekkel turisztikai látványosságnak számít. A Verancsics családnak itt volt a nyári rezidenciaként használt kastélya, ahol Faustus gyermekkorát töltötte. Sírja végakaratának megfelelőn a szigeten található, a helyi Irgalmas Szűz Mária templomban helyezték örök nyugalomra. Az utókor iránta tanúsított tiszteletét jelzi, hogy számos iskolát és utcát nevezték el róla, valamint az ő nevét viseli a haditengerészet mentőhajója, amely parancsnoki hajóként szeli Adria vizét. 1992-ben a horvát szabor (parlament) róla elnevezett állami kitűntetést alapított a technikai, műszaki tudományok kiválóságainak

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában