Zalai árkász a Don-kanyarban

2022.07.25. 20:00

Édesapja katonai dokumentumait a Zala Megyei Levéltárnak adományozta Kiss József

Jó tudni, hogy lapunk és szerkesztőségünk közvetítő lehet olvasóink ügyeinek sikeres intézésében. Ez történt, amikor a lenti Kiss József édesapja II. világháborús katonai hagyatékából a fotókat – beszámolónk folyományaként a Magyar Nemzeti Levéltár Zalai Megyei Levéltárának adományozta.

Arany Horváth Zsuzsa

A 17. gyalogezred árkászai és munkaszolgálatosok egy felrobbantott fahidat próbálnak helyreállítani a Don közelében, 1942 júliusában

Forrás: ZH

Fél éve riportban számolt be Gyuricza Ferenc kollégánk arról, hogy a néhai Kiss Kálmán fia, József híven őrzi az erdélyi, a délvidéki bevonulás idején és a Don-kanyarban készült fényképeket, valamint az 1988-ban elhunyt édesapja kitüntetéseiről szóló igazolásokat, de megnyugtatóbb lenne számára, ha erre hivatott közgyűjteményen biztonságban tudhatná őket. A cikket olvasta Molnár András történész, a Zalai Megyei Levéltár igazgatója, így 76 fényképfelvétel és a több dokumentum másolata a levéltár gyűjteményét gazdagítja.

A zalaegerszegi zászlóalj katonái építőanyagot gyűjtenek a lerombolt Voronyezsben, 1942 őszén. A villamoson Rózsás János szakaszvezető
Forrás: ZH


Olvasóink ismerhetik a történész szakterületeit: a reformkor, 1848/1849, valamint Deák Ferenc politikai életműve mellett a II. világháború és a magyar királyi honvédség, azon belül is a zalai hadosztályok működésének forrásait a kilencvenes évek eleje óta kutatja, gyűjti, őrzi, írásaiban, könyveiben feldolgozza, közzéteszi. Így képvisel nagy értéket a doni naplók, visszaemlékezések, fotógyűjtemények tára, amely most a lenti adománnyal bővült.
– Kiss Kálmán katonai szolgálata alatt kapott kitüntetési igazolványainak másolatát, és tetemes mennyiségű eredeti képet kaptunk Kiss Józseftől, aminek nagyon örültünk – mondta Molnár András. – Mindebből rekonstruálhattuk Kiss Kálmán katonai pályafutását.
A Tormaföldén 1916-ban született, majd később Kerkabarabáson élt Kiss Kálmán molnársegédként dolgozott Lovásziban a negyvenes évek elején. 1940-ben hívták be Mosonmagyaróvárra tényleges katonai szolgálatra, ám így is zalai alakulati kötelékben maradt, mivel a nagykanizsai 17. gyalogezred egyik elkülönített csapategysége, az úgynevezett ezredközvetlen árkász század ott állomásozott.  Az árkászok műszaki építéssel, így például hidak, utak, átjárók javításával foglalkoztak, útakadályokat építettek és hárítottak el, a munkaszolgálatosok közreműködésével.

Magyar munkaszolgálatosok a sáros utat javítják a Don felé való felvonulás idején, 1942 júliusának elején
Forrás: ZH


– Az 1942 nyár végi hídfőcsaták előrehaladtával, a harci létszám veszteségeivel később bevonták őket is a tényleges fegyveres szolgálatba is – magyarázta a történész, hozzátéve a Donnál már tartalékos honvédként mozgósították Kiss Kálmánt. De 1940-41-ben még kiképzést kapott Mosonmagyaróváron, Hajmáskéren. Itt is születtek fotók, valószínűleg az egykori bajtársak készítették őket. A korábbi gyűjtésekből származó fotókkal azonos képek is fellelhetők is voltak Kiss Kálmánnál, amiből arra következtethetünk, hogy több nagyítás is készült ugyanarról a negatívról, amit a bajtársak egymásnak eljuttattak. Például a bazitai Rózsás János – ma is a családja által őrzött - háborús fotóalbuma és Kiss Kálmán képgyűjteménye átfedéseket tartalmaz, az újonnan hozzánk került fotók némelyikén Rózsás János maga is látszik. Kiss Lajos hadapród őrmester és Rajki Dezső hagyatéka ugyanígy tartalmaz azonos képeket.
Molnár András szerint számos katona készített fotókat a zalaegerszegi alakulatnál, ami kuriózumnak számít. Csak a legutolsó, 1944-45 évi harcászati eseményekről nem maradtak fényképek.
A levéltár és Molnár András nem hagy fel a gyűjtéssel - nemrégiben például Reziből kaptak kölcsön néhány fotót –, a képek feldolgozására vannak jövőbeni tervek.

A zalaegerszegi 17/III. zászlóalj tisztesei a Don menti Gremjacsje faluhoz tartozó kolhoz udvarán egy lerobbantott fejű Lenin-szoborral, 1942 nyarán
Forrás: ZH


Kiss Kálmán részt vett az észak-erdélyi bevonulásban, masírozott a kolozsvári főtéren. A következő évben vele történt eseményekre abból következtethetünk, hogy rendelkezett a Délvidék visszafoglalása kapcsán kiadott emlékéremmel is, az erről szóló igazolvány megvan. A Dontól hazatértek valamennyien megkapták a Tűzkereszt érmet, de őt a Bronz Vitézségi Éremmel is kitüntették, méghozzá a nagykanizsai 1. zászlóalj tartalékos honvédjeként. Ezt a zászlóaljat a veszteségek miatt 1942 nyarán feloszlatták, a megmaradtakat a zalaegerszegi zászlóaljhoz helyezték át, valószínűleg Kiss Kálmán is ide került, az említett képazonosságok erre utalnak. Kiss Kálmán nem sebesült meg, hazajutott épségben, az ötvenes évek elejéig, a malmok felszámolásáig a malomiparban dolgozott, majd az olajiparban helyezkedett el. Két gyermeke született, négy unokája és eddig két dédunokája van, 1988-ban halt meg. Mindezt már Kiss Józseftől hallom, aki elmondta, az unokák is pontosan tudják, hogy a nagyapjuk mit élt át katonaként.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!