Múlt hét végén zajlott le a 93. Ünnepi Könyvhét – a budapesti helyszínen jártunk

E sorok írója a vasárnapot szánhatta a büszkén vállalt kultúrsznob elfoglaltságra.
 
Az idő kedvező, sőt, kicsit sok is a napsütésből, ami azonban nem riasztja el az olvasókat a hosszú sorok kiállását jelentő dedikációszerzéstől, sem a szerzőket attól, hogy vállalják, kifogy a toll, görcsöt kap a saját nevüket ezerszer leíró kéz. Kell ennél kedvesebb teher? Aligha. 

 A tér minden szegletére jut belőlük. Hiába az igyekezet, hogy naprakész legyen az olvasó ember (Máraitól tudjuk, „Csak az ember olvas”), azért fizimiskáról csak a legnagyobb neveket ismeri fel: Markó Béla, Dragomán György, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Grecsó Krisztián. Örömmel nyugtázzuk, hogy az Országház Kiadó standján már ott van Molnár András (történész, a Zala Megyei Levéltár igazgatója)  Deák Antalról, Deák Ferenc bátyjáról szóló legújabb kötete. 

Mielőtt elkezdődne a három napos rendezvényfolyamot záró Írói körkép beszélgetés,  amit kinéztünk magunknak, mintát vehetünk a tér gasztronómiai felhozatalából, a hozzá tartozó árakkal, és az óriás kivetítőn látható Forma 1-es futamból. (Még a hírneves Gerbeaud cukrászda a legbarátibb, öt parányi,  újragondolt, igaz, eléggé szárazra sikerült   zserbóvariációért alig kérnek 2000 forintot. Könyvet már ne nagyon vegyél...) 

Közben a galambok vígan tollászkodnak Vörösmarty Mihály fején, míg körülötte ünnepi forgatagban kavarognak nagy költőnk kései utódai.

A pódiumon Nyári Krisztián és Finy Petra, két irodalomértő, kritikus, történész gyűjti maga köré azokat, akiknek friss kötete kapható a kiadók szerint számozott, sorba illesztett pavilonokban.

Nyári Krisztián keresi a közös nevezőt, amivel egy platformra helyezheti Szőcs Petra költőt, forgatókönyvírót, rendezőt, Parti Nagy Lajos írót, esszéistát, Mesterházi Mónika költőt, műfordítót, Krusovszky Dénes költőt, rádióműsorok kritikusát, Zoltán Gábor írót. 

Míg letelepednek az asztalhoz, újabb zalai vonatkozás villan be: Krusovszky Üveganya című drámáját nagy sikerrel játszotta pár éve a Hevesi Sándor Színház, főszerepben Bellus Attilával, a premieren a szerző maga is jelen volt. 

Tehát hogy mi a közös az ötösfogatban? Egyszerű válasz, hogy mindannyian rendelkeznek új, az ünnepi könyvhétre időzített könyvvel. Itt a leltár: Mesterházi Mónika Nem félek, Szőcs Petra A gonosz falu legszebb lakói, Parti Nagy Lajos Árnyékporocska - Kner Piroska élete és receptjei, Zoltán Gábor Levegőt venni, Krusovszky Dénes  Azóta Őzike. Mint a beszélgetésből kiderült, az író ember fegyelmezetten teljesít feladatokat, mint ahogy Parti Nagy Lajos Kner Piroska váratlanul előkerült receptjeivel tette, de a vers, na az nem jön csak úgy. Van olyan, hogy elül az író ember prózát írni, menetel előre kigondolt tervrajz szerint, a verset azonban nem lehet siettetni. Erről ad számot Mesterházi Mónika, aki az irodalomtörténetet az anyatejjel szívta magába, s nincs olyan hazai és külföldi szerző, akitől ne tudna idézni.  (Ez később fényesen igazolódik, de erről pár sorral később.) Krusovszky Dénes mindnyájuk eleven élményét összegzi, amikor elmeséli, a járvány alatt három kicsi gyerekkel összezárva mi is születhetett volna más, mint gyerekvers. Szőcs Petra (a Covid járvány áldozataként meghalt Szőcs Géza, az Erdélyből jött költő, kulturális vezető lánya) versei a közösségi rettegés  természetrajzát jeleníti megejtően rejtélyes című kötetében.  Zoltán Gábor sok éve a fiókban várakozó kisprózáit rendezte kötetbe, nem tudni, jó vagy rossz hír-e, hogy az erős történelmi-politikai érzékenységgel megáldott szerző szövegein alig kellett igazítani.

Nyári Krisztián és Finy Petra kérdéseken keresztül sokáig nyomozza, vajon ma vers- vagy prózakorszakot élünk-e, a válaszokból kiderül, próza mindig van, lehet, de a hőn áhított kegyelmi állapot csakis a vers volna. A nemzetközi könyvpiacot a regény uralja, halljuk a kissé savanyú választ, noha például Zoltán Gábort Orgia című regénye tette fel a magyar irodalom laikusok által is befogható térképére. (Nyilas rémtettek 1944-ben Budapesten.)
Hat-e a műfordítás a versírásra, kérdezik Mesterházi Mónikát. Nem szeretné, ha rajtakapnák mondjuk azon, hogy Virgina Wolf-ot mímel. Határozott válasz suta kérdésre.

Olvasnivaló ajánlatokat is kérnek vendégeiktől a kérdezők, javaslatként kapjuk például Márton László A kárpótlás című új könyvét. Gyerekkori versélmények közt bukkan elő Weöres, József Attila, Gazdag Erzsi, jók, rosszak egyaránt. 

Közönség és írók együtt játszunk idézetfelismerő játékot. József Attila, Nemes Nagy Ágnes (100 éve született), Tolnai Ottó, Géher István, Domonkos István, Berda József, Deres Kornélia, Szerb Antal, Nádas Péter, s a  nagyon fiatal Kali Ágnes, Spiró György a feladvány. (Utóbbit csak e sorok írója találta ki, bizony!) 

Az ünnepi könyvheti elvegyülés olykor becsületbeli ügy is. Ha az ember közeli barátja is jelen van novelláskötettel, úgy, hogy prózát nem is írt negyven éve, muszáj dedikálást szerezni. A Kínai vaddisznók című novellafüzér a Gondolat Kiadónál jelent meg, Vecsernyés Imre az írója.