Egy 19. századból származó szentkép a hónap műtárgya a kanizsai múzeumban

Mint azt a közgyűjtemény néprajzos főmuzeológusa, Gyanó Szilvia elmondta: a Zalaszabarban még dr. Kerecsényi Edit által fellelt képen a gyermek János jellegzetes szőrruhában látható, amint a bárányt és az „Ecce agnus dei” feliratú keresztet öleli. Feje körül kétoldalt ovális kis képekben ábrázolták János életének egyes jeleneteit. A kép alját rózsák és indák díszítik.

– A szentkép egy zalaszabari idős asszony szobájának falán lógott, aki sosem engedte levenni. Halála után unokája ajándékozta a múzeumnak: „Nem tudtam, mit csináljak vele, nem égettem el, mégis csak egy szentkép”; mondta Kerecsényi Editnek 1979-ben – hallottuk Gyanó Szilviától. – A kiállított képtípus dél-zalai népszerűségét mutatja, hogy más hasonló, Jánost gyermekként megjelenítő szentképek is vannak a néprajzi gyűjteményben Balatonmagyaródról, Nagykanizsáról, illetve Tótszerdahelyről. A felnőttkori ábrázolások azonban hiányoznak a gyűjtésekből, aminek talán esztétikai okai voltak. Ugyanis tudjuk, hogy Keresztelő Szent János a pusztában élt, borotválkozni, hajat vágatni nemigen volt lehetősége és hát valljuk be, egy nagy szakállú és hajú szőrruhás férfi már akkor sem mutatott túl jól… Ezért fordulhatott elő az, hogy mindenki gyermekként ábrázolta, mert úgy szívesebben rakták ki az otthonokban a falra. A szőrruhás gyermekről készült színes nyomatok a 19. századból származnak, a 20. század első felében – úgy tűnik – a szent kultusza háttérbe szorult. Már nem vásárolták meg képmását és a tulajdonosok nem emlékeztek rá, hogy ki van az öregek által nagy tiszteletben tartott képeken.

Gyanó Szilvia hozzátette: a szentkép tág értelemben síkban készült vallásos ábrázolás. A paraszti lakáskultúrában, különösen a katolikus hívők körében a 19. században és a 20. század elején általánosak voltak a nyomdai sokszorosító eljárással készült, tömegesen előállított szakrális alkotások. Az otthonokban őrzött, a tisztaszoba falán, vagy a szentsarokban közszemlére tett szentképek reprezentálták egy-egy család hitét, segítették a vallásos elmélyülést, de emellett esztétikai funkciót is betöltöttek. Azt is jelezte: János anyai ágon Jézus rokona volt.

Keresztelő Szent János születésnapját június 24-én ünnepli a katolikus egyház. Csak az ő és Mária születésnapja kap ilyen figyelmet a szentek közül. A nyugati és a keleti egyház, valamint az iszlám is prófétaként tekint rá. János a Messiás előképe a Szentírásban. Ő kereszteli meg Jézust, és ő nevezi Isten Bárányának (Agnus Dei), mellyel előrevetíti üdvösséget szerző halálát. János vesztét Salomé okozza, aki táncáért cserébe a próféta (mert hiszen ő is az volt) fejét kéri a királytól. Keresztelő Szent János sokak patrónusa, másik neve Szent Iván, június pedig Szent Iván hava, akinek az ünnepét (június 24.) a napfordulóhoz kötötték. Szent Iván ünnepe a napforduló ünnepe is. Régen sok népszokás volt akkor, például szentiváni tüzeket gyújtottak, amit aztán átugráltak.