Bárdos Éva fotóátirataiból nyílt kiállítás a Kőrösi Csoma-iskolában

A címet többféle módon is megfejthetjük. A döntően fotókat felvonultató kollekcióban fontos kompozíciós elem a látóhatár, ám Bárdos Éva életét is jellemzi a határok megközelítése, átlépése.

Szegeden született, tanulmányait Balatonbogláron, majd Kaposváron végezte. A Táncsics-gimnázium után a Kaposvári Tanítóképző Főiskola rajz szakkollégiumát látogatta, ahol osztálytársa volt Babati Csaba nagykanizsai vizuális nevelőtanár, aki e tárlatot is megszervezte számára a lelki rokonság okán.

Az alkotó bemutatására és a tárlat méltatására is a kanizsai kolléga vállalkozott, elárulva, hogy Bárdos Éva 1990-től Dortmundban él férjével, munkája során pedig kisgyermekek komplex tanításában és nevelésében vállal szerepet.

Az alkotó így vall a műveit életre keltő folyamatról: „A saját láthatárunk határozza meg, hogy mit fogadunk be. Engem a hétköznapok varázsa ragad meg, ami mellett a legtöbb ember elmegy anélkül, hogy észrevenné. A tér, a forma, a szín és a fény érdekessége, mássága foglalkoztat. A bennünket körülvevő világ pozitív tükröztetése örömmel tölt el bennünket, biztonságot kölcsönöz, egy pillanatra segít minden mást elfelejteni. Csak a rácsodálkozás marad, ami kitölti lelkünket, és melegséggel árasztja el.”

Bárdos Éva munkái sokféle rétegződést mutatnak – olvasható Babati Csaba méltatásában. Festményei egy másik tárlaton bontakoznak majd ki, most pusztán a Főnixmadár című kép kínál ízelítőt piktúrájából. Festői látásmódja azonban megmutatkozik Magyarországon és Dortmundban készült fotóátiratain is. Absztrakció és konkrétum, ösztönösség és átgondoltság fonódik össze művein, ahol a tudatos építkezés, a kompozíció szerkezete már-már a látástapasztalatok határvidékére kalauzolja a nézőt. Művein és életében is kitüntetett szerepet játszik a víz. Családja az 1970-es tiszai árvíz nyomán költözött el Kübekházáról, új otthonra pedig Balatonbogláron leltek. A természet mellett az épített környezet is vizuális játékra ösztönzi, valós és elvont párhuzamosságok, természetes és mesterséges fényjátékok gazdagítják alkotói tárházát, az elmúlás és az újjászületés körforgása hagy egyéni lenyomatot képein.

A kiállítás március 6-ig látható a Kőrösi-iskolában, április 27-től május 29-ig a Péterfy Sándor Általános Iskola fogadja a tárlatot.