Megjelent Németh Levente és Mészáros János képregénysorozatának második kötete

Külföldön is sikeres lett

A Királyok és keresztek: Képes krónikák című történelmi képregény első kötete, a Voluntas Tua, azaz a Legyen meg a Te akaratod című 2017 novemberében jelent meg, és nagyon jó volt a fogadtatása mind itthon, mind külföldön. A szöveget Mészáros János írta, a grafikák pedig Németh Leventét dicsérik, a rajzokból kiállítás készült, amely nemcsak az ország több pontján – köztük Nagykanizsán – volt látható, hanem Brüsszelben és Párizsban is. A Királyok és keresztek története Szent István életének utolsó évtizedében kezdődik. 1030-ban, amikor a német-római császár, az akkori legnagyobb európai hatalom megtámadta a Magyar Királyságot. A történelmi képregényben ezt az időszakot bontják ki az alkotók.

Az első kötetben Géza fejedelem könnyűlovas magyarjai és a hozzá hűséges német lovagok sorra győzik le és hódoltatják be az ellenálló törzsfőket – már csak néhányan dacolnak az új vallással és a fejedelem akaratával. Az ő meggyőzésük a trónörökös, István feladata. A folytatás, a most megjelent második kötet a Magyar Királyság nyugati határvidékére, 1030 őszére repíti az olvasót. A győztes magyar seregek a békekötés után Imre herceg parancsára ha­zaindulnak Esztergomba, de közben viking testőrségével a herceg a közeli apátság felé veszi az irányt – e kitérő az Árpád-ház további történelmét is meghatározza. A 2. kötet a korszak legfontosabb helyszíneire, a Pannonhalmi Főapátságba és az esztergomi királyi várba viszi el az olvasót.

– Talán nem árulok el nagy titkot, hogy lesz folytatás, hiszen szerzőtársam, Mészáros János az időszak históriáját egészen Imre herceg haláláig megírta – mondta Németh Levente, a projekt ötletgazdája, művészeti vezető, képregényrajzoló, tervező grafikusművész. – Tudtuk, s úgy is kezdtük el a projektet, hogy három kötet készül, most tartunk nagyjából a történet kétharmadánál. A befejezés, tehát a 3. könyv jövő karácsonyra várható. De maradjunk egyelőre a most megjelent Kutyák és farkasok című kötetnél: úgy érzem, ez minden szempontból jobban sikerült, mint az első. Nyilván a képregénykészítés az első résznél még mindkettőnk számára járatlan út volt, mostanra talán sikerült kellő rutint szereznünk. Minden egyes oldallal fejlődök, kísérletezek a különféle technikákkal, ennek eredményeként míg az első könyvnél inkább a digitális rajzolást részesítettem előnyben, ebben visszatértem a papíralapú grafikákhoz. S maradok is ennél, aminek több praktikus oka van, például hogy a párizsi galéria vezetője kérte tőlem a grafikákat, mert ki akarja állítani őket.

Beszélő rajzok

Érdekes kérdés, hogy a nyers szöveg lényegesen hosszabb-e, mint ami végül a könyvbe befér, illetve nyilván nem mindegy, melyik szövegrészhez rajzol a grafikus, hiszen ebben a mű­fajban a képek, a rajzok „beszélnek”.

– Négyszáz oldalas a regény, amit János megírt, ezt kell nekünk nagyjából 200 oldalba sűrítenünk – magyarázta Németh Levente. – Ennek sajnos sok minden áldozatul esik, ami pedig bent marad, az is gyakran átalakul, hogy könnyebb legyen nekem megrajzolni. Ezt közösen végezzük el Jánossal, leülünk, összedugjuk a fejünket és mindent megbeszélünk. Én elmondom neki, hogyan képzelem az oldalt, hány képpel, kik vannak a képeken, mi történik, és ő ehhez igazítva húzza össze a szálakat – pontosabban a szöveget. Megesik, hogy dramaturgiai okokból két pluszképet akarok betenni az oldalra, adott esetben a látvány és a figyelemfelkeltés jegyében egy nagy esztergomi képpel indíta­nék, mely a várat és a lenyugvó napot ábrázolja, még akkor is, ha ő nem írta bele a szövegbe. Ilyenkor János ehhez igazítja az írott részt. Szóval nem egyszerű dolog ez, intenzív interakciót igényel mindkettőnktől.

A legfrissebb kötetet a nagynevű Helikon Kiadó jelentette meg az esztergomi önkormányzat támogatásával – ez mindenképpen előrelépés ahhoz képest, hogy a Voluntas Tua még magánkiadásban készült.

Németh Levente hozzátette, izgalmas sztori lehetne az Orseolo Péter királyunk és Aba Sámuel közötti viszály, ezt mindenképp szeretnék papírra vetni – de persze a magyar történelem sokkal, de sokkal több könyvre elegendő alapanyagot tudna szolgáltatni.

Levinek – nagykanizsai születésű lévén – ott lenne például a legendás várkapitány, Thúry György, illetve a költő-hadvezér Zrínyi Miklós egy-egy fontos életszakaszának papírra álmodása is. Ez azonban mind-mind anyagi lehetőségek függvénye…