Slam poetry

2019.04.16. 16:00

Horváth Kristóf közelebb hozta a költészetet a gyenesdiási iskolásokhoz

Janus Pannonius verse rappelve, egy mondat vállalkozók figyelmébe – mint hexameter, alliteráció? Szórakoztató formában, de irodalmi ismeretekkel teletűzdelt előadást tartott a gyenesdiási iskolásoknak Horváth Kristóf, a slam poetry jeles hazai képviselője. Az előadás a Költészet Hete programsorozat vendége volt.

Keszey Ágnes

Alkotás, játék, költészet - Horváth Kristóf Színész Bob a gyerekek között, melletük Nagy Antal Róbert

Léna levest lefetyel. Ronaldo ronda radírt rak rá. Nem egészen fél perc alatt alkották meg az alliteráló szövegeket az iskolások két diáktársuk nevére. Ilyen és hasonló játékokat játszott, s hozta közelebb a költészetet a gyerekekhez Horváth Kristóf, azaz Színész Bob slammer. Hogy mit is takar ez a kifejezés? A napjainkban divatos slam poetry előadóját. Ez az a modern, néhány évtizede megszületett előadói stílus, mely a műfaj hazai honlapja szerint leginkább úgy határozható meg: költészet- szóban mondva. A mindenki által ismert szavalástól abban tér el, hogy előadásmódja kicsit hasonlít a raphez- bár ez sem megkötés – és hogy sokszor színpadi elemekkel tűzdelve adják elő. Horváth Kristóf színész – innen ered művészneve a Bob-al kiegészülve- a műfaj legjelesebb hazai képviselőinek egyike: több országos slam poetry verseny győztese, magyar bajnok slammer.

Alkotás, játék, költészet – Horváth Kristóf Színész Bob a gyerekek között, melletük Nagy Antal Róbert

Előadásán mosolyt csak az arcokra négy, egymást követő idézet: két vers, egy, az üzletekben gyakran olvasott mondat, s egy édesség leírása. „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek” , „Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék”, „Áfás számla igényét, kérjük, előre jelezze”, „étcsokoládé sárgabarack és kekszdarabokkal”. S hogy miben azonos Janus Pannonius, Kölcsey Ferenc sora és a két, hétköznapi mondat? Mindegyik hexameter, melynek magyarázatát rögtön mondták is a gyerekek: hat verslábból álló verssor. Komoly irodalmi ismeretek, de vidám, játékos formában: ez jellemezte az előadást. A slammertől azt kérdeztük, tapasztalata szerint mennyire áll közel a mai fiatalokhoz az irodalom?

-Amint neveket adunk neki, hogy költészet meg irodalom, abban a pillanatban nagyon messzire is kerül. Nem az van, hogy valakik kitalálták ezeket és ebből tananyag lett, meg memoriter, hanem az van, hogy az emberek világéletükben csináltak olyat, ami nekik jó, ami nekik öröm – és egyszer csak azt a nevet adták neki, hogy költészet. Előbb volt meg az öröme, mint a neve. Nem is olyan régen mondta nekem egy gyerek, hogy a versek arra jók, hogy a memóriánkat fejlesszük velük – mesélte Horváth Kristóf, majd egy mély, hosszan tartó sóhajtás után folytatta.

-Akkor ebből kimaradnak az érzelmek. Nyilván a vers gondolatokat is közöl, de leginkább az érzelmeinket fejleszti. Azért jó hangosan verset mondani, mert én is átélek egy csomó gondolatot, érzelmet, megtörténik velem és én belülről szebb leszek. Ha az örömet vissza lehet hozni a gyerekeknek, akkor mindenki szereti a verset. Az érzéseket átélni, a szellemességet, a ritmust átélni mindenki szereti- vallott a költészetről a slammer. Előadásmódjával és az általa képviselt stílussal közelebb kerültek a versek a felnövekvő generációhoz.

-Nagyon sokan például nem szeretik a Toldit. Aztán ha egy kicsit belemegyünk, kielemezzük és lehet Toldin kicsit nevetni, vagy felháborodni és elkezdjük megérteni, akkor rájövünk, hogy ma is aktuális. Nagyon fontos, hogy közeli viszonyt ápoljanak a gyerekek ezekkel a szövegekkel. Sajnos az iskolában minden megfelelési kényszerré válik: fel kell mondani a szöveget, az előre kért hangsúlyokkal és ez kicsit megöli – ezt vélekedett a slammer, akinek programja nem előadás, inkább egyfajta komoly, de vidám közös játék részesei voltak a diákok.

- Közösen írunk verset, elemezünk szövegeket, melyeket esetleg már ismernek, de új szemszögből nézhetünk rájuk. Nekem nagyon fontos, hogy az örömöt megérezzük, tudjunk nevetni, játsszunk a műfajokkal, tegyünk át műveket más fűfajba. Mindenkinek veleszületett, elidegeníthetetlen joga, az alkotáshoz, a teremtéshez való jog- ezt meg kell élni.

Horváth Kristóf interaktív előadásán kívül más programok is várták a gyenesdiási iskolásokat a Költészet Hetén. Szabó András előadóművész és Maczkó Mária Magyar Örökség-díjas népdalénekes a Halotti beszédtől a határon túli magyar irodalmakig címmel tartott előadást, Harcos Bálint Bródy Sándor-díjas író, költő irodalmi foglalkozást tartott, s a gyerekeket a mesék birodalmába is elkalauzolta egy képzeletbeli utazásra, Major Lászlóné Judit verséneklő és Bardócz L. Csaba dalköltő az iskolásoknak és felnőtteknek is adott verskoncertet.

-Az emberekhez mindig közel állt az irodalom és a versek, esetleg mindig másként kell megközelíteni. Szokták mondani, hogy az irodalom haldoklik és hogy a nyomtatott könyvek egyre jobban kezdenek kimenni a divatból. A kortárs költők nem véletlenül használják a közösségi oldalt és online felületeket: itt azért olvasnak a fiatalok. Nem a hagyományos tankönyvvel és nem a hagyományos módszerekkel kell ma már a gyerekekhez közelebb hozni az irodalmat. Ezért jók a megzenésített versek, a rap, a slam poetry, vagy bármilyen olyan divatirányzat, ami közelebb áll a fiatalokhoz – fejtette ki véleményét érdeklődésünkre a gyerekek és a költészet kapcsolatáról Nagy Antal Róbert költő, a gyenesdiási iskola pedagógusa, a Költészet Hete ötletgazdája és szervezője. Arról is szólt, hogy a kortárs költők művei közelebb állnak a fiatalokhoz, mint a klasszikusok: mind nyelvezetük, mind témaválasztásuk miatt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!