Olvasói igények szolgálata, formálása a zalai könyvtárakban

Nitsch Erzsébet, a megyei, a Zalaegerszeg városi és a hozzá tartozó zalai kistelepülési könyvtárak beszerzéseiért felelős vezető úgy látja, fokozódik az érdeklődés a magyar próza csendben várakozó klasszikusai iránt, főleg ha új, tetszetős kiadások látnak napvilágot.

– A kortárs szépírók műveit éppígy igénylik az olvasóink, ezért például Esterházy Péter, Nádas Péter, Spiró György regényeit mindenkor beszerezzük. Népszerű Péterfy Gergely, Háy János, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina is, ők mindig ott vannak a kiadók sikerlistáin. Jókai Anna, Szabó Magda, Márai Sándor örök kedvenc, Závada Pál, Rakovszky Zsuzsa, Kis Judit Ágnes, Ugron Zsolna ugyanúgy. Legutóbb Borbély Szilárd műveit keresték a tanárok az érettségihez.

A magyar széppróza napját holnap először ünnepli meg a magyarul olvasó közönség. Az olvasás egyik legfőbb záloga még mindig a könyvtár. A zalai könyvtárosok mesélnek az olvasói igényekről, a könyvpiacról, a könyvállomány szerkezetéről.

A szépprózán belül a történelmi gyökerű vagy családi históriát feldolgozó művek reneszánszukat élik, de a közismert újságírók könnyen emészthető történeteket feldolgozó könyvei sem porosodnak a polcokon, Réz András, V. Kulcsár Ildikó, Shäffer Erzsébet jön szóba.

– A széppróza kötetek a gyarapító beszerzéseinknek körülbelül 20-25 százalékát teszik ki – teszi hozzá Erzsébet, s ez nem kevés, hiszen ismeretterjesztő szakirodalommal, tudományos kötetekkel, képzőművészeti albumokkal, gyerekkönyvekkel is számolni kell.

Az önkormányzati fenntartású könyvtárak az állami támogatás 10 százalékát kötelesek könyv és folyóirat beszerzésére fordítani. Ez a megyei könyvtár esetében 13, a teljes megyei hálózatra vonatkozóan 56 millió forint. A támogatás követi-e a könyvárakat? Szerencsére az utóbbi években nem emelkedett radikálisan a könyvár, ez a könyvtárak kezére játszik.

Klasszikusok

– A magyar olvasóban erőteljes az érdeklődés a történelmi történetek iránt, ez a téma sikerrel kecsegtet, ezért népszerű például Fábián Janka vagy Bán Mór – folytatja a népszerűségi szempontokra visszatérve Kiss Gábor igazgató, aki arra is figyelmeztet, helytelen lenne a lektűröket alábecsülni. Könyvtárosként meg sem tehetik, hiszen az olvasói igények kielégítésére szegődtek, azzal együtt, hogy nyilván a formálásáról sem mondanak le. De Leiner Laura, Lakatos Levente sem tehető zárójelbe, noha mindenki mást gondol a minőségükről.

A klasszikus magyar szerzőknek – Móricz, Mikszáth, Jókai, Karinthy, Krúdy, Móra, Kosztolányi – segít egy-egy új, korszerűbb küllemű kiadás. Persze, ha megcsodáltuk, sőt, megszagoltuk a könyvet, az olvasás a legfontosabb.

Értő olvasás

– A szépirodalom alapvető feladata, hogy élményt nyújtson, ha nem teszi, aligha ér valamit. Az értő olvasást követheti az élményszerű olvasás, bár érzékeljük, hogy az elmélyülésre kevés az időnk – fejtegeti a bibliotéka igazgatója. – A gyerekeket, de sokszor a nagyobbakat is aktívan kell támogatni ebben.

– A mi tevékenységünk ebbe az irányba tolódik – egészíti ki Tóth Renáta, aki a megyei könyvtár olvasószolgálati vezetőjeként pontosan rálát a könyvtárlátogatói igényekre. – A kreatív könyvajánlók, az olvasók által készített, olvasmányélményről számot adó videók mellett az író-olvasó találkozók, a kiállításokkal, filmekkel, zenei betétekkel kiegészülő találkozók mind a befogadást könnyítő, többdimenziós élményt nyújtó alkalmak sorát bővítik.

Könnyedebb műfaj

A kölcsönzési statisztikák mutatják, a könnyedebb irodalom viszi a prímet, a szórakoztató, romantikus kötetek felé fordulnak az emberek, kedveltek a családregények, a regényes módon feldolgozott történelmi események. Az olvasási szokásokat a kikapcsolódási igény motiválja.

– A kémtörténetek, az arab világ, a krimiirodalom jelentős szegmens, valamint a mozifilmek felhordó ereje is jelentkezik – ad látleletet Renáta. – Az életkori megoszlás kevésbé tetten érthető, a korosabbak talán inkább vonzódnak a klasszikusokhoz. Jár hozzánk egy idős úr, Jókai összes művét olvassa, kéthetente visz belőle néhányat. A fiatalok Dragomán György, Totth Benedek, Lackfi János műveiért jönnek.

Nincs nagyobb öröme a könyvtárosnak, mint az, ha a gyerekkönyvtárban felcseperedett ismerős ma már Grecsó Krisztiánt kér tőle. Ez Egerszegen megesik.

ÚJ KÖNYVÜNNEP

A Magyar Írószövetség Választmánya – a 2017. november 13-i ülésén hozott döntése értelmében – kezdeményezte, hogy 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján első ízben, majd attól kezdve minden évben ezen a napon rendezzék meg Kárpát-medence-szerte a magyar széppróza napját.