2018.01.22. 11:38
Három legendás művész Zala megyéből
Nem is gondolná, mennyi sikeres költő, író, festő, színész és szobrász élt a festői Zala megyében! A magyar kultúra napja alkalmából ezúttal három elhunyt, kiváló művészről emlékeztünk meg.
Fischer a Fűzvölgyről Bocskára került ’56-os emlékművet mintázza. Reprodukció az albumból
Fischer György (1956 -2012) szobrász
Nyúlánk, groteszk, mégis szép alakok – talán így lehet a legjobban körül írni a Munkácsy-díjas szobrászművész stílusát. Munkái nemcsak kiállításokon jelentek meg, több megyei köztéri szobor is kikerült a kezei közül. Kostyál László művészettörténész egyik tanulmányában azt írta: „Fischer kisplasztikái olyan tulajdonságokat, hangulatokat, jelenítenek meg, amelyek sokszor csak rejtetten, de szinte mindenkiben jelen vannak”.
A művész bár Siklóson született, 1982-től Zalaegerszegen élt és dolgozott. Fischer amellett, hogy a helyi kulturális élet fontos szereplője volt, az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában tanított egészen tragikus haláláig. A Munkácsy-díjat még 2005-ben kapta meg.
Ruszt József (1937-2005) színházi rendező, színigazgató
A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház volt igazgatójának jelentős szerepe volt a színház megalapításában. 1982-től 1984-ig a megbízott igazgató és művészeti vezetői, 1984-től 1987-ig az igazgató-főrendezői, majd még egy évig művészeti tanácsadói posztot töltötte be. Munkáját számtalan díjjal elismerték, többek között 1975-ben a Jászai Mari-díjat, 1977-ben a Magyarország Érdemes Művésze díjat, 1993-ban pedig a Kossuth-díjat ítélték neki.
Ruszt számtalan klasszikus darabot rendezett, modern rendezői felfogásban, előadásai emiatt meghökkentőek, és roppant megosztóak voltak. Zalaegerszegen e stílusban rendezte meg az Ember tragédiáját 1982-ben. 1990-ben elhagyta a megyét, Budapestre költözött végül 2000-ben tért vissza Zalaszentgrótra. Hosszas betegeskedés után hunyt el 2005-ben.
Keresztury Dezső (1904-1996) irodalmár, egyetemi tanár
Zalaegerszegen született a Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja. Keresztury élete nagy részét Budapesten töltötte, az irodalmi munka mellett a politikába is belekóstolt.
1929-1936-ig a berlini egyetem magyar lektora és a Magyar Intézet könyvtárosa volt, de tanított a Eötvös József Collegiumban 1945-ig, melynek később az igazgatója lett. Az irodalmár egy német nyelvű napilap, a Pester Lloyd irodalmi, majd kulturális rovatvezetőjeként is dolgozott, valamint részt vett a Magyar Írók Szövetsége megalapításában is. 1945-1950 között a Nemzeti Parasztpárt tagja volt. 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosaként dolgozott, közvetlenül ezután az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetőjeként tevékenykedett. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.
Bár sírja Budapesten található, több szobor és emléktábla őrzi emlékét Zala megyében.
