Régiséggyűjtők jubileum találkozója

Köztük olyan érdekességeket is, mint a Lendva-hegyi Szentháromság kápolna 1727-ből származó ajtózárai. Ezek a zárak a mai napig működőképesek, bár eredeti funkciójuk a XIX. század második felében, a kápolna felújításakor megszűnt, hiszen akkor az eredeti ajtókat is lecserélték. A barokk stílusú zárakat a kápolna gondnoka mentette meg, majd annak dédunokája, Stefan Zorko néhány éve az egyesület tagjának, a legismertebb lendvai gyűjtők egyikének, Marina Cojhternek adományozta. A kiállításon emellett néprajzi és a polgári életmódhoz köthető tárgyak, a kulturális örökség emlékei, illetve dokumentumok tekinthetőek meg. A tárlat a tervek szerint augusztus 25-ig tart nyitva, s készül hozzá katalógus is, amit egy hónap múlva mutatnak be.

Erről Franc Koren, a Muravidéki Régiséggyűjtők Egyesületének elnöke beszélt, aki azt is hozzátette: miután rendkívül gazdag anyag áll rendelkezésükre, ezért az idei kiállításon a Lendva-vidékhez kötődő dokumentumokat, tárgyakat mutatják be, majd terveik szerint 2025-ben és 2026-ban Muraszombat térsége, illetve az úgynevezett goricskói vidék, azaz az Őrség szlovéniai nyúlványa következik.

A börzén több magyarországi gyűjtő is részt vett, köztük a kozármislenyi Nagy Csaba Attila, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének dunántúli első titkára. Mint mondotta, már régóta visszatérő kiállítónak számít Lendván, ahol a duplikált, azaz két vagy több példányban meglévő érmeit kínálja cserére. Azt is hozzátette: Szlovéniában egyszerűbb a régiségek gyűjtése – a kiállításon volt olyan 3000 éves tárgy is, ami magántulajdonban van – itt ugyanis nem él az a magyarországi gyakorlat, ami megnehezíti a muzeális értékű numizmatikai tárgyak birtoklását. Magyarországon ugyanis egy 1956-ból megmaradt jogszabály értelmében az 1711 előtti korból származó érméket kizárólag közgyűjteményi engedéllyel tarthatnak tulajdonukban a gyűjtők. Amennyiben egy múzeum igényt tart azokra, a gyűjtő köteles beszolgáltatni.