Róka futkozott Nagykanizsa belvárosában szerdán este

A kérdésemmel a kanizsai "Élettér" Állat- és Természetvédő Egyesület menhelyének vezetőjéhez, Skanecz Tamáshoz fordultam.

- Valószínűleg egy megriadt, eltévedt róka lehetett, a belvárosnak erről a pontjáról még nem kaptunk bejelentést - mondta. - Egyébként a rókák régóta az emberek közelében élnek, ahogy szűkül az életterük, egyre inkább megjelennek a városokban, a lakott területeken. A Covid idején, amikor az emberek bezárkózva éltek, a vadállatok is jobban bemerészkedtek a lakott területekre. Az elhagyott, bozótos helyeket kedvelik, ám a lakosság által elszórt hulladék, élelmiszer vonzza az állatokat. Erről az embereknek kell gondoskodniuk, vagyis a hulladéktárolókat mindig zárják le.

Skanecz Tamás hozzátette: félni nem kell tőlük, nem jellemző, hogy az ember közelébe mennek. Ettől függetlenül bántani, piszkálni nem szabad, úgyis elszalad. Nagykanizsa bizonyos peremterületein élnek rókák, például a Petőfi utcai motokrossz pálya környékén és a Kiskanizsához közeli erdőkben is feltűnnek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) internetes oldalán olvasható, hogy a rókák veszettség elleni őszi immunizálása szeptember végén megtörtént Magyarország déli és keleti vármegyéiben. A repülőgépes vakcinázás az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. A vakcinát tartalmazó csalétkeket kisrepülőgépekkel juttatták ki az érintett vármegyékben. A művelet a sűrűn beépített és lakott övezeteket nem érinti. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket. Érdekességként hozzátette a közlemény, hogy a veszettség a keleti szomszédainknál (Ukrajnában és Romániában) máig rendszeresen előfordul, de a közelmúltban Szlovákia keleti részén is több helyen megjelent. Tavaly Magyarországon is megváltozott a korábban kedvező veszettséghelyzet: 2022 szeptembere óta hat róka és egy kóbor kutya volt veszettséggel érintett. Az esetek mindegyike Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 kilométeres körzetben. A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.