Jeles évfordulók november 1-jén

71 évvel ezelőtt végrehajtották az első kísérleti hidrogénbomba robbantást. A program vezetője Teller Ede volt.

A hidrogénbomba kifejlesztését Teller Ede szorgalmazta, s első kísérleti alkalmazására 1952. november elsején került sor a Marshall atollon. Mike egy 82 tonnás szerkezet volt, ám fegyverként nem lehetett bevetni. Nem váratott magára sokáig a szovjet válasz sem: 1953. augusztus 12-én robbantották fel a szovjetek a Joe4 kódjelű bombájukat, melynek hatóereje 400 kilotonna volt. Az első használható hidrogénbombát azonban az amerikaiak fejlesztették ki: a Castle Bravot 1954. február 28-án robbantották fel a Bikini atollon. Azonban a vártnál kétszer nagyobb, 15 megatonnás hatóereje lett a szerkezetnek, melynek sugárzó darabjai a vártnál nagyobb területen szóródtak szét. A közelben tartózkodó Szerencsés Sárkány halászai nem voltak szerencsések: az aláhulló hamutól súlyos sugárbetegséget kaptak. A valaha készült legnagyobb atomfegyvert a szovjetek robbantották fel. A Cár-bomba 27 tonnát nyomott, az eredetileg 100 megatonnás eszköz hatóerejét 50 megatonnában korlátozták.

139 évvel ezelőtt döntés született a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Grienwichben (Anglia) jelölték ki.

Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője hozta meg a döntést.  A délkör elnevezés onnan ered, hogy e hosszúsági kör mentén mindenütt egyszerre van dél. A greenwichi középidő (GMT) és a hozzá viszonyított időzónák használata az egész világon általánossá vált. A Greenwichi Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör jelölésére hosszú időn át egy sárgaréz csíkot használtak a csillagvizsgáló udvarán, amit 10 cm széles rozsdamentes acélszalagra cseréltek. 1999. december 16. óta a 0. hosszúsági kört egy észak felé irányuló erős, zöld lézersugár is jelzi.

30 évvel ezelőtt életbe lépett a maastrichti szerződés

A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá Maastrichtban az Európai Közösség (EK) tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors Bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete. Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek (European Communities), a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását.