2023.11.21. 07:00
Huszonötödik születésnapját ünnepelte a gyenesdiási Forrásvíz Természetbarát Egyesület
Negyedszázada szolgálja a közösséget és a térséget a gyenesdiási egyesület. A rendezvényen kiderült: a civil közösség már nagyon sokat tett a nagyközség s a Nyugat-Balaton környezetvédelméért.
Nevükhöz méltó küldetés. Az egyesület mindig aktív tagsága az ünnepi találkozón
Fotó: Péter B. Árpád
A találkozó kezdetén megemlékeztek az elhunyt tagokról, majd Gálné Németh Ildikó elnök – vetítettképes élményidézés keretében – összefoglalta a negyed század történéseit. Kiemelte, az egyesület nemcsak a természet megóvása terén jeleskedik, hanem aktív szerepet vállal a hagyományőrzésben és a közösségépítésben is.
Az egyesület vezetője sorolta: a Forrásvíz nevéhez fűződik – sok más mellett – számos helytörténeti kutatás, gyűjtés, a János-forrás felújítása, a hatlábú pajta, az eredi tornapálya, a nagymezei játszótér rekonstrukciója, a Csider-völgyi értékmentés, valamint a Keszthelyi-hegység kirándulóútjainak kitáblázása is.
Az eltelt negyedszázad alatt számos óvodai és iskolai, a környezettudatosságot népszerűsítő programot szerveztek, ők indították el az „egy ház, egy szőlő” mozgalmat, életre hívták a madárkarácsonyt, illetve a hegylábi területeken a hulladékgyűjtésben is jeleskedtek.
Gálné Németh Ildikó arról is beszélt, szakértőik munkájaként született meg a Balatonnál másodikként Gyenesdiás környezetvédelmi koncepciója, s tevékenységük eredményeként is szerepelt jól a nagyközség az „Európa tájdíj”- valamint a „Biodiverzitás fővárosa”-pályázaton, emellett már lassan 10 éve elnyerték a Zala Megyei Közgyűlés Zöld Zala-díját is.
Az elnök leszögezte, a pályázatok útján nyert támogatásból eddig negyvenszeres értéket állítottak elő.
Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere, az egyesület korábbi elnöke elmondta azt is, remek kapcsolatokat ápolnak a térség hasonló küldetésű egyesületeivel, s alapító tagjai a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének. Emlékeztetett, a nevükhöz fűződik a Keszthelyi-hegység 22 forrásának feltérképezése s megóvása, illetve a Rügyfakadás elnevezésű tavaszünnep, amelynek bevételeiből számos természetbarát fejlesztést, felújítást végeztek el a Keszthelyi-hegységben – a turistautak megújításától azok kitáblázásáig.
Gál Lajos hozzátette, emellett a hagyományőrzést is a zászlajukra tűzték, hiszen felújították például az 1644-ben épült Darnay-féle boronapincét és rendezvénypajtát, s minden erejükkel népszerűsítik a balatoni szőlőkultúrát.
A baráti találkozón részt vevők számos élményt elevenítettek fel, például azt, amikor több egyesületi tag munka közben felborult egy terepjáróval. A „hegyi sztori” azonban mára szép emlékké nemesült.