Az aradi vértanúkról emlékeztek meg Lentiben

A magyarság történelme nemzetünk megmaradásáért, függetlenségünkért vívott küzdelmek sora itt, a Kárpát-medencében – mondta Horváth László. - A harcok győzelmeket is hoztak, de szükségszerű velejárói ezeknek a harcoknak a veszteségek, melyek áldozatokat jelentettek akár a győztesekről, akár a vesztesekről beszélünk, s így van ez napjainkban is. Akkoriban védtük országunkat és Európát is véráldozatok által tatártól, töröktől, ugyanakkor küzdöttünk szabadságunkért, függetlenségünkért, mind ahogy 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A szabadságharc nem elbukott, hanem leverte a korabeli Európa két leghatalmasabb hadserege.

Ezután felidézte a világosi fegyverletétel utáni megtorlást, mikor a bosszú és a megfélemlítés politikája uralta az országot.

-Nemzeti emlékezetünkben Arad jelkép lett – folytatta. - A hősi küzdelem utáni megtorlás emléknapja pedig a mártíroknak kijáró tisztelet kifejezése. A vértanúk példaadása a hazaszeretet, az összefogás és az igaz ügybe vetett hit jelentőségének szimbóluma. Emlékeztet bennünket arra, hogy voltak idők, amikor a nemzet tagjai a közös cél érdekében származástól, rangtól és vagyontól függetlenül képesek voltak felülemelkedni azokon a dolgokon, melyek máskor elválasztották őket egymástól.

A polgármester beszédét a Lámfalussy Sándor Szakképző Iskola diákjainak emlékező műsora követte, majd koszorúzással zárult a rendezvény.

A centenáriumi emlékmű a Nemzeti Kulturális Alap – Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium által megítélt támogatásból újult meg. Az emlékművet 1949. március 15-én avatták fel Lentiben, 1988-ban helyezték át mostani helyére, az Október 6-i Emlékparkba, rajta olvashatók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek nevei. Az Alkotmány út túloldalán található Petőfi Sándor szobrának környezetének is megújult nemrég.