2023.07.21. 12:00
A Holdra szállás évfordulóján Bánfalvi Péterrel
1969. július 20-án 20.17-kor történt meg a történelmi pillanat az Apolló-11 küldetése során, amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) nevű holdkomp ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett.
Ember a Holdon, 1969. július 20.
Fotó: Shutterstock
Az e napokban aktuális 54. évforduló kapcsán kérdeztük Bánfalvi Péter zalaegerszegi tanárt, a Vega Csillagászati Egyesület alelnökét a Holdra szállás tudományra és az emberi fejlődésre gyakorolt hatásáról, jelentőségéről, valamint a közeljövő űrkutatási programjairól.
A Holdra szállás vitathatatlanul pozitív tény, hiszen tudjuk, a gyógyászati kutatásokra szinte közvetlen hatással bírt, szögezte le Bánfalvi Péter. Többek közt a miniatürizálás fejlődését is az űrutazásoknak köszönhetjük, például a magyar fejlesztésű sugárzásmérő hűtőszekrénnyel vetekedő mérete is ezért lett zsebrádió kicsinységű. Az újabb leszállást is tervezik, tavaly már megtörténtek az ember nélküli repülések. A terv olyan holdbázis kiépítése, amely távolabbi bolygók felkutatásának, esetleges elérésének a kiindulópontja lehet, mivel onnan egyszerűbb továbbindulni. Az űrkutatás, noha a hatvanas évekbeli hidegháborús nagyhatalmi-politikai versengés hívta életre, nagy szolgálatot tesz a tudomány és a technika világának. Ma már nem az amerikai és orosz verseny a fő hajtóerő, inkább az erőforrások megszerzése a motiváció, mondta a zalaegerszegi csillagász.
Ismeretes, napirenden van az űrbányászat, a Földön ritka nyersanyagok elérése. Sokan (köztük egy egerszegi csillagász, Csizmadia Szilárd) kutatják az úgynevezett exobolygókat, azaz a miénkhez hasonló civilizációt, életet lehetővé tevő égitesteket, hiszen nem kérdés, hogy ilyenek vannak, az már inkább, hogy az élet ugyanúgy szénalapú fehérjékre épül, mint a Földön. De nem tudhatjuk, hogy időben egyszerre léteznek-e az emberiség idejével, és azt se, hogy ezek a civilizációk akarnak-e velünk kommunikálni. A csillagászattal foglalkozó Bánfalvi Péter úgy látja, "messziről" is látható, hogy milyen sokat tud az ember, ám a környezetszennyezés is, ami a Föld körüli légkör mellett már a Holdat, sőt a Marsot is érinti.
A közeljövő űrutazásaiban magyarok is részt vesznek, jelenleg három honfitársunk kiképzése zajlik, akik közül valaki talán már 2025-ben elindulhat az űrbe, tudtuk meg Bánfalvi Pétertől.