Fókuszban az Őrség kézműves hagyományai

V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő fogalmazott így idei Őrségi Vásár megnyitó ünnepségén, szombaton délelőtt, arról is beszélt, hogy a vásár Szent Iván napjához, a népi hagyomány egyik jeles eseményéhez kötődik. Az Őrségben ilyenkor tüzet gyújtottak, ami véd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, illetve elősegíti a jó termést. Őr Zoltán polgármester pedig a vásár kezdeteit elevenítette fel, mint mondotta: az alapítókat a vásártartó hagyományok felélesztésének szándéka vezette, amikor 1981-ben megszervezték az akkor még Őrségi Napok néven futó programsorozatot.      

A három napos Őrségi Vásár elsődleges célja a térség kézműves hagyományainak életben tartására irányul. Hogy ez mennyire sikerült, azt legjobban a számok jelzik: immár több mint négy évtizeden keresztül tudják az őrségi kisvárosba csalogatni a térség, valamint a Kárpát-medence kézműveseit, s volt olyan esztendő, amikor több mint négyszáz árus kínálta portékáját. A látogatók száma szintén impozáns, rendre sokezer főt tesz ki. Őr Zoltán polgármester szerint ahhoz, hogy kezelhető legyen ez a mérték, némileg vissza kellett lépniük, így idén kevesebb, csupán 220 árus kapott helyet a kisváros központjában, a főutcán, valamint a helyi református templom körül kialakított vásárterületen. Ebből mintegy száz standot foglalhattak el a kézművesek – fazekasok, fafaragók, kosárfonók, háziszőttes készítők, bőrdíszművesek és kovácsok –, míg a helyi termelői piacon körülbelül negyven árus várta a vevőket. A vásár kulturális programkínálatában szintén fontos helyet foglal egy a hagyományőrzés, ezért a színpadi fellépők egy része szintén a népművészeti csoportok közül került ki.